Fodor Gábor (politikus)
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Fodor Gábor (Gyöngyös, 1962. szeptember 27. –) magyar jogász, liberális politikus, az Ellenzéki Kerekasztal tagja, 1990-től 1993-ig, 1994-től 2009-ig és 2014-től 2018-ig parlamenti képviselő. A Bibó István Szakkollégium tagja, később szerződtetett oktatója volt. Később az Európa Tanácsnak a Magyar Országgyűlés által delegált tagja 1991 és 1993 között.[1] 1994-től 1996 januárig oktatási miniszter, később 2007 és 2008 között környezetvédelmi és vízügyi miniszter, 2008 júniusától 2009 júliusáig pedig a Szabad Demokraták Szövetségének, majd 2013 és 2019 között a Magyar Liberális Pártnak az elnöke. 2019-től az általa alapított Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója.[2]
| Fodor Gábor | |
 | |
| A Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási minisztere | |
| Hivatali idő 1994. július 15. – 1995. december 31. | |
| Előd | Mádl Ferenc |
| Utód | Magyar Bálint |
| A Magyar Köztársaság környezetvédelmi és vízügyi minisztere | |
| Hivatali idő 2007. május 7. – 2008. április 30. | |
| Előd | Persányi Miklós |
| Utód | Szabó Imre |
| A Szabad Demokraták Szövetségének 9. elnöke | |
| Hivatali idő 2008. június 7. – 2009. július 12. | |
| Előd | Kóka János |
| Utód | Retkes Attila |
| A Magyar Liberális Párt 1. elnöke | |
| Hivatali idő 2013 – 2019 | |
| Előd | - |
| Utód | Bősz Anett |
| Született | 1962. szeptember 27. (62 éves) Gyöngyös |
| Párt | Fidesz (1988–1993) SZDSZ (1994–2010) MLP (2013–2019) |
| Foglalkozás | jogász, politikus |
| Iskolái | ELTE Állam- és Jogtudományi Kar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Gábor témájú médiaállományokat. | |
Származása
szerkesztés1962. szeptember 27-én született értelmiségi családban Gyöngyösön (Heves megye). Édesapja, dr. Fodor Árpád (1926-2012) előbb bíróként, majd ügyvédként dolgozott, édesanyja, Révfalvi Klára (1925-2017) Gyöngyös Város Tanácsán dolgozott főelőadóként. Testvére, Tamás (1955-) építőmérnök.[3]
Gyermekkora
szerkesztésAz általános és a középiskolát a Heves megyei Gyöngyösön végezte, 1981-ben érettségizett a Berze Nagy János Gimnázium angol tagozatos osztályában.
Egyetemi tanulmányai
szerkesztésAz Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait és 1987-ben szerzett diplomát. A Bibó István Szakkollégium tagja volt, mások mellett Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Kövér László társaként.
Munkahelyei
szerkesztés1988 és 1989 között a Művelődéskutatási Intézet Közép-európai Kutatócsoportjának a tagja volt. 1989 és 1994 között az ELTE ÁJTK filozófiai tanszéken tanársegédként oktatott. Emellett 1989-től 1990-ig a Soros Alapítványnál dolgozott. Jelenleg a 2019-ben általa alapított Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója. A Bibó István Szakkollégiumban óraadó oktató és mentor.
Politikai pályafutása
szerkesztés
Fidesz
szerkesztés1988-ban a Fidesz alapító tagja, majd szóvivője. 1988 októberétől a párt választmányának tagja, 1993-ban rövid ideig alelnöke. A Fidesz delegáltjaként vett részt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain.
1990-ben mandátumot szerzett az Országgyűlésbe. 1990 és 1993 között az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke. 1990 és 1992 között a Nemzetbiztonsági bizottság tagja. Ő volt azon kevesek egyike, akik a bizottság tagjaként láthatták a Németh Miklós által Antall Józsefnek átadott ügynöklistát, amelyben az akkori Országgyűlés „érintett” tagjai, illetve közéleti szereplők neve szerepelt.[4] 1993-ban a Fidesz konzervatív fordulata miatt[5][6] Fodor Gábor – mások mellett – Ungár Klárával és Molnár Péterrel kilépett a pártból és lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról.
SZDSZ
szerkesztés1994-ben a választásokon a Szabad Demokraták Szövetségének felkérésére elindult a gyöngyösi egyéni választókerületben, ahol sikeresen képviselői mandátumot szerzett. Később 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban az SZDSZ országos listájáról jutott a parlamentbe.[7] A megalakuló Horn-kormány művelődési és közoktatási minisztereként dolgozott egészen 1996. január 1-jéig. Miniszteri tevékenységéhez kötődik többek között a Nemzeti Alaptanterv bevezetése, a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásának lehetőségének létrehozása, a felsőoktatási felvételi eltörlése, a számítógépes kultúrának a bevezetése a közoktatásba.[8] 1996. január 1-jén lemondott posztjáról és később az Alkotmányügyi és az Alkotmányelőkészítő bizottság tagja lett egészen 1998-ig. 1998-tól az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság delegáltjaként tevékenykedett az egész ciklus alatt.[9]
2002-től újra az Alkotmány- és igazságügyi bizottságnak lett tagja, aztán újraválasztását követően 2006-tól pedig ugyan ezen bizottság alelnökeként dolgozott 2009-ig. Továbbá a 2000 évek elejétől az SZDSZ Heves megyei elnökévé választották. Később mandátumot is szerzett a Heves Megyei Közgyűlésben, de arról az alakuló ülésen társai javára lemondott.
2007 januárjában bejelentette, hogy indul az SZDSZ elnöki tisztségéért a márciusi tisztújító kongresszuson. Ellenfele Kóka János volt, aki egy megkérdőjelezett eljárású versenyben legyőzte[10] (377:377 szavazategyenlőség után második, megismételt szavazással 380:367 arányban). A kérdéses eredményt végül több párttag is a bíróságon támadta meg.
Az SZDSZ 2007. április 18-án jelölte Fodort környezetvédelmi és vízügyi miniszternek az addigi tárcavezető, Persányi Miklós helyére. Miniszteri esküjét május 7-én tette le. Egy évvel később a többi SZDSZ-es miniszterrel együtt – az egészségügyi tárca körül kialakuló kormánykoalíciós vita miatt – 2008 áprilisában bejelentette kilépését a kormányból. A rendszerváltás utáni Magyarország legnépszerűbb környezetvédelmi minisztereként és a kormány egyik legelfogadottabb tagjaként távozott a végrehajtó hatalomból.
A bírósági eljárást nem bevárva a 2008. június 7-én tartott rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen 346-344 arányban megválasztották az SZDSZ elnökévé.[11] Fodor egy évig volt a liberális párt elnöke. Hivatali ideje alatt a párton belül folyamatos küzdelmet folytatott a Kóka János személye körül csoportosulókkal és az SZDSZ parlamenti frakciójának többségével.[12] A párt 2009-es EP-választáson nem szerzett mandátumot, emiatt Fodor Gábor bejelentette távozását pártelnöki tisztségéről.[13] Egy hónappal később lemondott a képviselői helyéről is, mivel nem támogatta a kisebbségbe szorult Gyurcsány-kormányt, előrehozott választásokat és az addigi átmeneti időre szakértői kabinetet javasolt.[14]
A 2010-es országgyűlési választás utáni tagrevízió során nem újította meg párttagságát.[15]
Magyar Liberális Párt
szerkesztés2013. április 27-én jelentette be, hogy Magyar Liberális Párt (rövid nevén: Liberálisok) néven új pártot alapít.[16] A párt fiatal, politikai múlttal addig nem rendelkező politikusok (Bősz Anett, Sermer Ádám) mellett a közéletben és a gazdasági életben ismert és tapasztalt szereplőkkel közösen hozta létre (Bodnár Zoltán, Szent-Iványi István). A programjuk címe Együttérző liberalizmus lett. A párt a 2014-es és a 2018-as országgyűlési választásokon is mandátumot szerzett.[17][18]
2019. augusztus 27-én jelentette be, hogy lemond a pártelnöki tisztségéről. Nyilatkozatai szerint nem kívánt az akkori formában kibontakozó ellenzéki összefogásban részt venni.[19]
Jelenleg
szerkesztés2019-ben megalapította a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézetet, amelyet jelenleg is ő vezet. Az intézet célja, hogy a rendszerváltás korszakát testközelbe hozza a fiatalok számára.
Családja
szerkesztésElső felesége (1988 és 1993 között) dr. Honecz Ágnes jogász, művészettörténész, később az Egyenlő Bánásmód Hatóság vezetője.
Második felesége Czeizel Barbara (1995 és 2018 között) gyógypedagógus, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője, később miniszteri biztos.
Két gyermeke született:
Jelenlegi partnere Gellért Emese, a MEMO kommunikációs szakembere.[forrás?]
További információk
szerkesztésInterjúk
szerkesztés- „Óriási probléma a miniszterelnök hitelvesztése" - Fodor Gábor a miniszterelnök cselekvési tervéről - interjú az index.hu-n.
- "Orbán Viktor legfőbb szövetségese voltam" – Interjú Fodor Gáborral – a PartizánPolitikában.
- "Fodor Gábor: Se a Fideszre, se az összefogásra nem fogok szavazni!" – interjú HitRádió-n.
- „Véres fejjel mindig visszatáncolunk” – Fodor Gábor az SZDSZ-ről – interjú a Hírszerző.hu-n.
- "Fodor Gábor szerint kevesen tudnak annyit a politikáról, mint ő" – összefoglaló a Telex.hu-n.
- "Politikus Fodor Gábor" - Szenes Andrea riportja.
- "Fodor Gábor" - az ATV Magyarország Húzós műsorában.
- "Fodor Gábor" - 20 év, Beszélgetések Bárdos Andrással a TV2-n 2009.
Filmek
szerkesztés- Civil Technikák (Fidesz) – A Fekete Doboz Alapítvány filmje.
- Fidesz film "Mert én itt születtem" 1. rész
- Fidesz film "Mert én itt születtem" 2. rész
Hivatalos oldalak
szerkesztésEgyéb
szerkesztés- Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014)
- ifj. Korsós Antal: Politikus jogászok. Bánk Attila, Boross Péter, Demszky Gábor, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Gál Zoltán, Gálszécsy András, Horváth Balázs, Kiss Elemér, Toller László, Torgyán József; Helikon, Bp., 2005
| Elődje: Kóka János |
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke 2008 – 2009  |
Utódja: Retkes Attila |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Parliamentary Assembly. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
- ↑ [hvg.hu]: Milyen karriert futottak be a Bibó Szakkollégium diákjai?. HVG (hvg.hu), 2011. augusztus 5. (Hozzáférés: 2023. június 1.)
- ↑ dr. Fodor Gábor önéletrajza. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
- ↑ Politikusok, egyházi vezetők a legújabb ügynöklistán (magyar nyelven) pp. 2. [ORIGO], 2005. február 27. (Hozzáférés: 2009. július 10.)
- ↑ Palonen, Emilia (2009). „Political Polarisation and Populism in Contemporary Hungary”. Parliamentary Affairs 62, 323. o. (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ Fodor Gábor honlapja. (Hozzáférés: 2012. március 18.)[halott link]
- ↑ Fodor Gábor képviselői adatlap. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
- ↑ Mozgó Világ, 1996. január-június (22. évfolyam, 1-6. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
- ↑ Fodor Gábor parlamenti adatlap. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
- ↑ Fortyog az SZDSZ a csalás leple alatt. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
- ↑ Fodor nyerte az elnökválasztást – Index-cikk, 2008. június 7.
- ↑ Egyszervolt...az SZDSZ (Puzsér, Dinnyés, Paragh). (Hozzáférés: 2021. november 17.)
- ↑ „Katasztrofális vereség: Elképzelhető, hogy Fodor lemond”, Világgazdaság Online, 2009. június 7.. [2009. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 10.) (magyar nyelvű)
- ↑ MTI. „Fodor teljesen visszavonul”, FigyelőNET, 2009. július 10. (Hozzáférés: 2009. július 10.) (magyar nyelvű)
- ↑ Az ősbölények leléptek – SZDSZ küldöttgyűlés, hvg.hu, 2010. június 27.
- ↑ Nyugdíjas, tanár, zeneszerző: mi lett az SZDSZ elnökeivel?. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
- ↑ Választási eredmények 2014. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
- ↑ Választási eredmények 2018. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
- ↑ Mi lesz a parlamenttel Fodor Gábor nélkül?. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
