Fokos-Fuchs Dávid
Fokos-Fuchs Dávid Rafael (Bzenec, 1884. december 10. – Budapest, 1977. július 11.) magyar pedagógus, egyetemi tanár, nyelvész, etnográfus, az MTA tagja (levelező: 1945–1949), a nyelvészeti tudományok doktora (1957). Fia, Fuchs László (1924–) matematikus; lánya Fuchs Edit (1927–2004) tanárnő.
| Fokos-Fuchs Dávid | |
| Született | 1884. december 10.[1] Bzenec |
| Elhunyt | 1977. július 11. (92 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Fuchs László |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-9-5) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fokos-Fuchs Dávid témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésSzülei: Fuchs Ármin és Redlich Ernesztin voltak. 1887-ben családjával Pozsonyba költözött. Pozsonyban tanult, 1902-ben érettségizett; itt ismerkedett meg a magyar nyelvvel. 1902–1906 között a budapesti tudományegyetemen tanult. 1907-ben magyar–latin–német szakos tanári oklevelet szerzett. 1907–1910 között a Pesti Izraelita Hitközség polgári leányiskola óraadó, 1910–1911 között rendes tanára volt. Munkácsi Bernát segítségével jutott el 1911-ben és 1913-ban a zürjénlakta területekre. 1911–1919 között az Izraelita Polgári Fiúiskola oktatójaként dolgozott. 1913-ban tagja volt a helsinki Finnugor Társaságnak. 1914–1918 között Magyarországra került hadifoglyok között folytatta gyűjtőmunkáját. 1916–1919 között a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága tagja volt. 1919–1928 között a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziumának (1925-től Reálgimnáziumának) oktatója volt. 1928–1933 között az izraelita polgári fiúiskola, majd a polgári leányiskola igazgatójaként dolgozott. 1933–1940 között az izraelita hitközségi gimnázium igazgató-helyettese, 1940–1942 között megbízott igazgatója, 1942–1948 között pedig kinevezett igazgatója volt. 1945–1947 között az Országos Néptanulmányi Egyesület titkára és elnöke volt. Az Acta Linguistica – amelyet éveken át szerkesztett – emlékkötetet szentelt neki, a Nyelvtudományi Közlemények 1974-es összevont számával köszöntötte 90. születésnapja alkalmából.
Emlékezete
szerkesztésSírja a budapesti Rákoskeresztúri Kozma utcai izraelita temetőben található (5B-9-5), melyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánított. 1996-ban lakóházán (Budapest VII. kerület Dózsa György út 60.) emléktáblát avattak. 1974-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság megalapította a Fokos-Fuchs Dávid-díjat.
Művei
szerkesztés- A locativus-féle határozók a votjákban. Egyetemi doktori értekezés (Nyelvtudományi Közlemények, 1906)
- Laut- und Formenlehre der süd-ostjakischen Dialekte auf Grund der Sammlungen und grammatikalischen Aufzeichnungen von S. Patkanov (Budapest, 1911)
- Eine Studienreise zu den Syrjänen (Keleti Szemle, 1911)
- A vogul–osztják tárgyas igeragozásról (Nyelvtudományi Közlemények, 1911)
- Zürjén népköltészeti mutatványok (Budapest, 1912-1913)
- Zürjén szövegek (Budapest, 1916)
- Finnugor-török mondattani egyeztetések (Budapest, 1934)
- Vogul-osztják duálisképző (Nyelvtudományi Közlemények, 1935)
- Egy vogul-osztják „névutó” (Budenz József Emlékkönyv, Budapest, 1936)
- Übereinstimmungen in der Syntax der finnisch-ugrischen und türkischen Sprachen (Finnisch-ugrische Forschungen, 1937)
- A finnugor és a török mondat ősi sajátságai. Finnugor–török mondattani egyezések (Budapest, 1941)
- Jelentéstani párhuzamok (Heller Bernát Emlékkönyv, Budapest, 1941)
- ‘Test’ jelentésű összetételek (Az Országos Néptanulmányi Egyesület Évkönyve. 1943. Szerkesztette: Vikár Béla, Budapest, 1943)
- Osztják – chanti – hősénekek. Reguly Antal és Pápay József gyűjtése. Zsirai Miklós hagyatékából sajtó alá rend. I–IV. köt. (Reguly Könyvtár. 1–4. Budapest, 1944–1965)
- Nyelvrokonság bizonyításának lehetősége mondattani alapon. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1945. nov. 5.)
- Der Komparativ und Superlativ in den finnisch-ugrischen Sprachen. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1949)
- Etymologisches, Semasiologisches. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1951)
- Volksdichtung der Komi Syrjänen (Budapest, 1951)
- Munkácsi Bernát: Volksbräuche und Volksdichtung der Wotjaken (Sajtó alá rendezte, Helsinki, 1952)
- Aus dem Gebiete der Lehnbeziehungen (Acta Linguistica, 1953)
- Umstandsbestimmungen des Masses und der Menge in den finnisch-ugrischer Sprachen (Acta Linguistica, 1955)
- Die Verbaladverbien der permischen Sprachen (Acta Linguistica, 1958)
- Etymologisches aus den permischen Sprachen (Finnisch-ugrische Forschungen, 1958)
- Syrjänisches Wörterbuch (Budapest, 1959)
- A magyar határozói igenevek és a gerundium (Magyar Nyelv, 1959)
- Aus der Syntax der ural- altaischen Sprachen (Acta Linguistica, 1960)
- Über den Ursprung einer syrjänischen Konjunktion (Acta Linguistica, 1961)
- Rolle der Syntax in der Frage nach Sprachverwandtschaft. Mit besonderer Rücksicht auf das Problem der ural-altaischen Sprachverwandtschaft. Monográfia. (Ural-altaische Bibliothek. Wiesbaden, 1962)
- Aus dem Gebiete der finnisch-ugrischen Verbalnomina (közlemény, Budapest, 1963)
- Aus dem Gebiete der Komposita der uralischen und altaischen Sprachen (Acta Orientalia, 1965)
- Das syrjänische Komitativ-suffix (közlemény, Budapest, 1966)
Díjai
szerkesztés- Révai Miklós-emlékérem (1974)[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Magyar Zsidó Lexikon
További információk
szerkesztés- Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1942
- Vértes Edit: David Rafael Fokos-Fuchs zum Gruss. (Acta Linguistica, 1974)
- Veröffentlichungen von David Rafael Fokos-Fuchs. (Acta Linguistica, 1974)
- Hajdú Péter: Fokos-Fuchs Dávid kilencven éves. (Magyar Nyelv, 1974)
- Erdődi József: Köszöntjük Fokos-Fuchs Dávid Rafaelt kilencvenedik születésnapján (Magyar Nyelvőr, 1975. 1. sz.)
- Korenchy Éva: Fokos-Fuchs Dávid (Magyar Nyelvőr, 1977. 4. sz.)
- Bereczki Gábor: Fokos-Fuchs Dávid (Nyelvtudományi Közlemények, 1978. 1. sz.)
- Lakó György: David Rafael Fokos-Fuchs. (Acta Linguistica, 1978)
- Lakó György: Fokos-Fuchs Dávid búcsúztatása. (Magyar Nyelv, 1978)
- Károly Sándor: Fokos-Fuchs Dávid mondattani munkássága. (Nyelvtudományi Közlemények, 1985)
- Vértes Edit: Fokos-Fuchs Dávid, a finnugor nyelvész. (Nyelvtudományi Közlemények, 1985)
- Finnugor életrajzi lexikon. Szerkesztette: Domokos Péter. Budapest, Tankönyvkiadó, 1990.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Irodalmi lexikon. Szerkesztette: Benedek Marcell. Budapest, Győző A., 1927.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Zsidó síremlékek Budapesten. Szerkesztette: Haraszti György. Budapest, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
