Follinus János

Kiscsernai Follinus János, Follinusz (Szolnok, 1818. április 19. – Budapest, 1881. május 29.) színész, rendező, színigazgató, fordító. Lukácsy Antónia férje, Follinus Aurél apja.

Follinus János
Született	1818. április 19. Szolnok
Elhunyt	1881. május 29. (63 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Lukácsy Antónia
Gyermekei	Follinus Aurél
Foglalkozása	színész színházi rendező fordító
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1847 - ?
Tevékenység	színész, színházi rendező
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Iskoláit Pesten végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában Nagyabonyban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, Bécsben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt operaénekes szerepelt. 1847-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta Ausztriát, Stájerországot és Itáliát. 1848–1849-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc után mint vándorszínész megfordult több vidéki városban, többek között Aradon és Kolozsváron, ahol 1860–1866 között a Farkas utcai színház igazgatójaként tevékenykedett, így Aradon is 1866–1873-ban; később még Pécsett és Pozsonyban is működött. 1878-1881 között a Debrecen-nagyváradi társulat rendezője volt.

Fontosabb szerepei

• Stradella (Flotow)
• Andorási Lajos (Császár Gy.: A kunok)
• Alamir (Donizetti: Belizár)
• Danilowitz (Meyerbeer: Észak csillaga)

Működési adatai

1844: Hevesi Imre; 1845: Szerdahelyi József, Havi Mihály, Szabó József; 1846: Havi Mihály, Szabó József; 1847: Kilényi Dávid; 1849–51: Gócs Ede, Havi Mihály; 1851–54: Kaczvinszky János, Laczkóczy Ferdinánd, Havi Mihály, Szabó József, Károlyi Lajos; 1955: Havi Mihály, Hegedüs Lajos; 1858–60: Havi Mihály.

Igazgatóként: 1854: Brassó; 1860–66: Kolozsvár; 1866–73: Arad; 1874: Pécs; 1875: Győr; 1876: Pozsony, Pécs; 1878–81: Debrecen, Nagyvárad.

Munkái

Fordított németből verseket és vegyes cikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a vándorszínész-társaságokról (Honművész 1839. 94. sz.), Ál-Szigligeti című humoreszkje s Legouvé után fordított novellája (Aradi Hiradó 1859.) sat.

Fordított színművei: Vörös haj, Nőm szolgája, Órás kalapja, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbachtól 1859. Havyval együtt), Romeo és Julia (Storch) 1868., Arany Chignon (Jonas), Petaud király udvara (Delibes) és Száz szűz (Lecoque) 1873-ban; először Aradon kerültek színre.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.