Fotosmartonos

Fotosmartonos (románul: Fotoș) település Romániában, Kovászna megyében.

Fotosmartonos (Fotoș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Gidófalva
Rang	falu
Községközpont	Gidófalva
Irányítószám	527097
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64372
Népesség
Népesség	346 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	360 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	580 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 53′ 54″, k. h. 25° 52′ 12″45.898201, 25.870076
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A Bodoki-hegység déli előterében nyújtózik végig az egykori Sepsimartonos, az Olt vizébe bal oldalon beleereszkedő Martonos-patak völgyében, míg ikerpárja, Fotos, a közeli Fotos-patak völgyét uralja.

1407-ben Fothos néven írják az oklevelek. (C. Suciu: Dicționar istoric.)

Az 1567-i regestrumban Fotos 10 kapuval, Martonos 11 kapuval szerepel. (Orbán: Székelyföld. III. 48.) 1602-ben Fotos (C. Suciu: i.m.) a neve. 1899-ben egyesült a két falu, akkor lesz a hivatalos neve Fotosmartonos, 1910-ben a már egyesült településen 432-en éltek.. Középkori templomról nincs adat.

A 18. században református anyaegyház, Fotos és Martonos közös egyháza. Templomépítésről 1811-ből van adat, de lévén anyaegyház és társegyház már előbb, régebbi temploma is kellett hogy legyen, legalábbis 1678 után, ameddig csak filia. (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.)

Martonos és Fotos közötti dombon magasodik református templomuk, melyet 1821-ben épített a többségében református vallású lakosság, mindössze 12 hét alatt. Fehérre meszelt falai hívogatóak, messze ellátszó tornyában műkincs értékű harang zengi az isteni dicsőséget. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz.

E század elején csak református egyháza van. A templomkert 1998-ban szentelt emlékműve az 1848-49-es magyar szabadságharc, valamint a két világháború hősei előtti tiszteletadás jelképe. A tengerszintől 600 méteren van.

Etnikai összetétele

2002-ben 364 lakosa egy kivétellel magyar volt. 2008-ban az összes lakója magyar. 2012- ben 366 lakossa volt, amiből 362 magyar nemzetiségü, 334 református.

Híres emberek

• Itt született 1930. február 9-én Berde Zoltán irodalomtanár, irodalomtörténész, kritikus.
• Berde Sándor (1856--1894) teológiai tanár, egyházi író (Berde Mária édesapja)
• Porzsolt Benjámin (1816--1865) jogász, teológus és közíró.

Források

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• [1] Archiválva 2020. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben