Franciszek Jan Smolka
Franciszek Jan Smolka, németül: Franz Schmolke (Kałusz (Galícia), 1810. november 5. – Lemberg, 1899. november 5.) osztrák-lengyel politikus. Stanisław Smolka apja.
| Franciszek Jan Smolka | |
.jpg) | |
| Született | 1810. november 5.[1] Kalus[2] |
| Elhunyt | 1899. december 4. (89 évesen)[1][3] Lviv[4][2] |
| Állampolgársága |
|
| Gyermekei | Stanisław Smolka |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Lvivi Egyetem Jogi Kara |
| Sírhelye | Licsakivi temető[5] |
 | |
| Franciszek Jan Smolka aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franciszek Jan Smolka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása
szerkesztésLembergben jogot végzett és 1840-ben ügyvédi diplomát szerzett. Ugyanebben az évben élénk részt vett az alkotmányos és nemzeti mozgalmakban, amiért a bécsi kormány halálra ítélte. De a császár megkegyelmezett életének és csupán az ügyvédi gyakorlattól tiltotta őt el. 1848-ban a birodalmi gyűlésbe választották, hogy mint a szabadelvű eszmék lelkes előharcosa nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendett és hazánk iránt is igaz rokonszenvet tanúsított. Midőn az udvar Kremsierbe tette át a gyűlést, Smolka lett annak elnöke és a feloszlatás napján is ő ült az elnöki széken. Az abszolutizmus éveiben ügyvédi praxist folytatott.
1861-ben a galiciai tartománygyűlésbe és a birodalmi gyűlésbe választották, ahol a federalizmus előharcosaként szerepelt. 1863-67-ben a lengyel képviselőkkel együtt távol maradt a birodalmi gyűléstől, de 1867-ben újra belépett a Reichsratba és pártjával mind jobban fokozódó befolyásra emelkedett. Miniszteri tárcát ugyan sohasem vállalt, de múltjánál fogva és mint a lengyel képviselők vezére minden kormány alatt döntő szerepet játszott. 1881-ben a birodalmi gyűlés elnökévé választotta, mely állásban egészben véve részrehajlatlanul és tapintatosan vezette a ház üléseit. Agg kora és süketsége miatt 1893 márciusában állásáról lemondott, ezután a császár az urakházának tagjává kinevezte, de az agg pártvezér teljesen visszavonult szűkebb hazájába a magányba.[6]
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). Smolka, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 6.)
- ↑ a b psb.30614.2
- ↑ Wer ist Wer
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Lychakiv Necropolis, 229
- ↑ V. ö. Widmann, F. S. (Lemberg, 1874).