Wikipédia

Frankie Trumbauer

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 12.

Frankie Trumbauer (Carbondale, 1901. május 30. – Kansas City, 1956. június 11.) amerikai szaxofonos, zeneszerző.

Frankie Trumbauer
Életrajzi adatok
Születési névOrie Frank Trumbauer
BecenévTram, Frankie
Született1901. május 30.[1][2][3]
Carbondale
Elhunyt1956. június 11. (55 évesen)[1][2][3]
Kansas City
Pályafutás
Műfajokdzsessz
Hangszerszaxofon
Tevékenység
KiadókOkeh
Frankie Trumbauer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankie Trumbauer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

szerkesztés

Frankie Trumbauer az 1920-as és 1930-as évek egyik vezető jazzszaxofonosa volt. Első számú hangszere a C-melody szaxofon volt, ami mind méretében és mind hangmagasságában ma már ritka hangszer. Emellett altszaxofonon, fagotton, klarinéton és számos más hangszeren is játszott.

Frankie Trumbauer több közép-nyugati tánczenekarban kezdett játszani. Később a Jean Goldkette Orchestra vezetője lett.

Trumbauer és Bix Beiderbecke karrierje összefonódott. Együtt játszottak Jean Goldkette zenekarában, és számos nagy hatású felvételt készítettek együtt.

Trumbauer kifinomult szaxofondallamok zeneszerzője, az 1920-as és 1930-as évek jelentős dzsessz-zenekarainak vezetője volt. 1927-ben Bix Beiderbecke-kel és Eddie Langgal készült „Singin' the Blues” című felvétele 1977-ben bekerült a Grammy Hírességek Csarnokába. Fontosabb felvételei között szerepel a „Crazy Kat”, „Red Hot”, „Plantation Moods”, „Trumbology, "Tailspin", "Singin' the Blues", "Wringin' an' Twistin" és a „For No Reason at All in C”, valamint a Georgia on My Mind (1931).

Trumbauert az 1920-as és 1930-as évek egyik legbefolyásosabb és legjelentősebb szaxofonosaként emlegetik, aki különösen nagy hatással volt Lester Youngra. Emlékeznek rá a Bix Beiderbecke-vel való együttműködése miatt is, akivel az 1920-as évek végének leginnovatívabb dzsesszlemezeit hozta létre.

Trumbauer 1932-ig Paul Whitemannel dolgozott, amikor is otthagyta, hogy megalapítsa saját zenekarát. 1933-ban újra csatlakozott Whitemanhez. Az 1930-as években Jack Teagardennel játszott, majd saját zenekarát vezette Kaliforniában. A második világháború alatt otthagyta a zenei szakmát, és tesztpilótaként dolgozott. A háború után az NBC Orchestrában játszott, és a Polgári Repülési Hatóságnál dolgozott. Élete hátralévő részében csak alkalmanként játszott.

Szerepelt Ken Burns 2001-es „Jazz” című dokumentumfilmjében.

Kompozíciói

szerkesztés
  • Trumbology (1927)
  • Plantation Moods with David Rose
  • Red Hot, Wringin' an' Twistin' (+ Fats Waller)
  • Barbed Wire Blues
  • Troubled
  • I Like That
  • Bass Drum Dan
  • Break it Down
  • I'm Glad
  • Choo Choo
  • Sun Spots
  • Eclipse
  • Meteor
  • Krazy Kat ( + Chauncey Morehouse)
  • G Blues
  • Tailspin ( + Jimmy Dorsey)
  • Crying All Day
  • Loved One
  • Apple Blossoms & Joe Venuti, Lennie Hayton, Eddie Lang
  • Three Blind Mice (+ Chauncey Morehouse)
  • The Mayor of Alabam'
  • Flight of a Haybag
  • Cinderella's Wedding Day
  • Runnin' Ragged
  • For No Reason at All in C (+ Bix Beiderbecke; 1927)

Díjak

szerkesztés

Filmek

szerkesztés

2001: „Jazz” – Ken Burns dokumentumfilmje

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Frankie_Trumbauer&oldid=25814368”