Friedrich Loránd

(1891–1947) magyar építész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 21.

Friedrich Loránd, keresztneve Lóránd formában is előfordul[3] (Budapest, 1891. április 23.[4]Stockholm, 1947.[5] december 25.)[3] magyar építészmérnök, műegyetemi tanár, műszaki szakíró.

Friedrich Loránd
SzületettFriedrich Loránd Jakab Lajos
1891. április 23.[1]
Budapest
Elhunyt1947. december 25. (56 évesen)
Stockholm
Állampolgárságamagyar
HázastársaGlück Marianna
(h. 1919–?)[2]
Foglalkozása
SírhelyeSvédország
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Loránd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Budapesten született, édesapja a soproni születésű Friedrich Kálmán Lajos, az Osztrák–Magyar Bank főtisztviselője, édesanyja Müller Emília Friderika volt. Alapfokú tanulmányait a budai Evangélikus Általános Iskolában végezte, ezt követően a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult tovább. Érettségit azonban nem itt, hanem az Eötvös József Reáliskolában (ma: Eötvös József Gimnázium) tett.[3]

1910-től a budapesti műegyetemen tanult,[3] és 1914-ben[3] (más források szerint 1918-ban)[6] itt kapott oklevelet. Kisebb gyakorlati tevékenység után 1920-tól tanársegédként, 1925-től adjunktusként dolgozott az egyetem újkori építészeti tanszékén. 1942-től az összevont ókori és újkori építészeti tanszéken tanított.

1946-ban gyógykezelés céljából Stockholmba utazott, de még abban az évben elhunyt alig 56 éves korában.[6] 1948. január 2-án temették el Svédországban.[3]

Elsősorban lakóépületeket, iskolákat tervezett az 1920-as, 1930-as években, elsősorban mértéktartó eklektikus stílusban. Számos tervét nem tudta kivitelezni.[6] Több építészeti szakcikket jelentetett meg.

Ismert épületei

szerkesztés

Marótzy Katalin kutatásai alapján:

  • 1925. Rákosliget, világháborús hősök emlékműve
  • 1925. Eger, jegyzői internátus
  • 1926. Budapest, Budaörsi úti kislakásos bérház-csoport C, E pavilon
  • 1926–28. Marosvásárhely, szanatórium (Hültl Dezsővel)
  • 1927. Budapest, Szaszovszky-villa
  • 1927. Győr, városi bérház
  • 1927. Szombathely, téli gazdasági iskola
  • 1927. Budapest, Rákóczi emléktábla
  • 1927. Budapest, Árpád-kilátó
  • 1928. Szekszárd, evangélikus templom és lelkészlak
  • 1933-1935. Budapest, óbudai evangélikus templom
  • 1935. Budapest, óbudai paplak
  • 1935. Budapest, Váci u. 76. átalakítás
  • 1937. Budapest, József főherceg villája
  • 1937 előtt Surány, Surányi Fürdő Egyesület kultúrház
  • 1938. Budapest, kerítés Dunkel Károlyné villájához
  • 1939. Budapest, Puskin utca 12 átalakítás
  • 1943 előtt: Budapest, Növénykísérleti telep
  • 1946. Budapest, Budavári evangélikus templom helyreállítás Bretz Gyulával

Tervben maradt alkotásai

szerkesztés
  • 1913. Központi járásbíróság bírói szobáinak bútorzata pályázat
  • 1921. Miskolc városszabályozási tervpályázat
  • 1925. MMÉE nagypályázat prímási palota
  • 1925. állami bérlakás pályázat
  • 1925 körül Rákosliget iskola
  • 1925–26. Deák téri evangélikus templom felmérési és felújítási terve
  • 1927. Gazdasági iskolák tervpályázat
  • 1928. Budapest, Maglódi úti szeretetotthon tervpályázat
  • 1928. Aszód, evangélikus gimnázium tervpályázat
  • 1930. Budapest, Erzsébet sugárút tervpályázata
  • 1930. Nagykanizsa, elemi iskola
  • 1930. MMÉE nagypályázat vendéglő
  • 1930. erdei menedékházak
  • 1930. Budapest, Vigadó tér rendezése
  • 1930. Balatoni szállodák
  • 1931. Budapest, Gellért hegy rendezési tervpályázata
  • 1933. Barátfürdő étterem tervpályázat
  • 1933. Budapest, Tabán rendezése tervpályázat Schömer Ferenccel
  • 1936. Dobogókő, szálló
  • 1936. Budapest, angyalföldi evangélikus templom tervpályázat
  • 1937. Budapest, óbudai hídfeljáró pályázat
  • 1940. Budapest, protestáns helyőrségi templom tervpályázat
  • 1941. Budapest, budavári Horthy Miklós bástyasétány tervpályázata
  • 1943. Gödöllő, a kastély műemléki felújítása
  • Baraképítkezések. Építő Ipar – Építő Művészet (1920) 10–11., 23., 30–31.
  • Szálloda és idegenforgalom. Városok Lapja (1927) 175–176.
  • A villaépítkezés fejlődése. Röttig–Romwalter, Sopron 1939.
  • A templomi karzatokról. Keresztyén Igazság (1940) 213–215.
  • A magyar evangélikus templom fejlődése az újkorban. In: Evangélikus templomok. Szerk.: Kemény Lajos – Gyimessy Károly. Athenaeum, Budapest 1944. 169–192.
  • Monumentális építészet az újklasszicizmusban. A Mérnöki Tovább-képző Intézet Kiadványai. É.27. füzet. Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest 1944.

Egyéb irodalom

szerkesztés
  • Major Máté: Friedrich Loránd In: ÉKME Évkönyv 1955–1956.