Wikipédia

Friedrich Merz

német politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 17.

Joachim-Friedrich Martin Josef Merz (Brilon, 1955. november 11. –) német ügyvéd, lobbista és politikus, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a Bundestag tagja.

Friedrich Merz
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2022. január 31.
ElődArmin Laschet
Született1955. november 11. (69 éves)[1][2]
Brilon
PártKereszténydemokrata Unió (1972–)
Foglalkozás
  • jogász
  • politikus
  • Gerichtsassessor
  • lobbista
IskoláiBonni Egyetem (jogtudomány)
Vallásrómai katolikus egyház
DíjakOrden wider den tierischen Ernst (2006)
Friedrich Merz aláírása
Friedrich Merz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Merz témájú médiaállományokat.

1989 és 1994 között az Európai Parlament tagja, majd 1994 és 2009 között Bundestag képviselő volt. 2000 és 2002 között CDU/CSU frakcióvezető, egyben a parlamenti ellenzék vezetője volt. Ezt követően folytatta ügyvédi praxisát és multinacionális cégek tanácsadójaként, lobbistájaként is dolgozott.

2018-ban Merz sikertelenül pályázott a CDU elnöki posztjára.[3][4] 2019-től a tiszteletbeli tagként a CDU Üzleti Tanácsa alelnöke. 2020-ban feladta üzleti tevékenységét, hogy kizárólag a politikai munkára összpontosíthasson, és ismét ringbe szállt a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségéért, egyben Angela Merkel kancellár 2021-ben megüresedő helyéért, miután Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, hogy a következő pártkongresszust követően nem kívánja tovább betölteni a párt elnöki posztját.[5] A koronavírus-járvány miatti többszöri halasztást követően, 2021. január közepén megtartott, 2 napos, digitális pártkongresszus keretében megtartott elnökválasztáson, 2021. január 16-án ismét vereséget szenvedett, ezúttal Armin Laschettől.[6]

A 2021-es Bundestag-választáson Merz Hochsauerland körzetéből közvetlenül megválasztott képviselőként újra bejutott a Bundestagba.

A pártelnök, Laschet, választási bukását követően, harmadik nekifutásra, a CDU tagsága, majd közgyűlése szavazatainak abszolút többségével sikerült elnyernie a Kereszténydemokrata Unió elnöki székét. Friedrich Merz, 2022. január 31-én lett hivatalosan a CDU elnöke.[7][8]

Kezdeti évek, tanulmányok, magánélet

szerkesztés

Friedrich Merz 1955-ben született, a Merz házaspár négy gyermeke közül ő a legidősebb. Apja, Joachim Merz (* 1924) az arnsbergi kerületi bíróság bírája, aki 2007-ig a CDU tagja volt.[9] Édesanyja, Paula Merz (* 1928, született Paula Sauvigny néven) a befolyásos Sauvigny családból származik.[10] Merz nagyapja, Josef Paul Sauvigny 1917 és 1937 között ügyvéd, és egyben Brilon polgármestere volt.[11]

Tanulmányok

szerkesztés

Friedrich Merz 1966 és 1971 között a briloni Petrinum Gimnázium tanulója volt, ahol annak idején apja, Joachim Merz jogot tanított. A Petrinumban Merz fegyelmezetlen, tanulási nehézségekkel küzdő, tanulónak számított. Miután megismételte a 8. osztályt, Merznek súlyos fegyelmi rendellenességek miatt 1971-ben el kellett hagynia a Petrinum Gimnáziumot. Más források szerint egyenesen kicsapták onnan.

Merz maga is nyilatkozott a volt briloni iskolai gondjairól:

Viszonylag korán elkezdődtek problémáim a szüleimmel, vállig érő hajam volt, motorral versenyeztem a városban, két barátommal elkezdtünk dohányozni, rendszeresen söröztünk…
– Friedrich Merz[12][13]

Joachim Merz (Friedrich Merz, az apja) szerint fia kis híján csak a kőművességig vitte. 2000-ben Joachim Merz interjút adott a Sat.1 televíziónak, ahol így kommentálta Friedrich Merz tanulmányi eredményeit a briloni gimnáziumban:

Akkoriban a helyi középiskolában tanítottam jogot. Óra után aztán, ahogy lehetett, igyekeztem mihamarabb kifelé, mert a tanárok mindig igyekeztek megtalálni, utánam szólni, személyesen tudatni velem a fiam legújabb botrányait. Ő [Friedrich Merz] Summerhill könyvével aludt a párnája alatt, nem volt hajlandó tanulni. Az iskolai feladatai elvégezése helyett inkább gitározott.
– Joachim Merz, fiáról, Friedrichről[14]

Aztán az 1971/72-es tanévtől Merz a rütheni Friedrich-Spee-Gimnáziumra váltott. Rüthenben Merz iskolai teljesítménye lényegesen pozitívabban alakult. Az érettségi vizsgákat letette és 1975-ben megszerezte az általános egyetemi felvételi képesítést.[10][15]

Katonaság, a tanulmányok befejezése és a jogi pálya megkezdése

szerkesztés

Harckocsi tüzérként eltöltött 15 hónapos katonai szolgálat után Merz 1976-ban tizedesként távozott a Bundeswehrtől.[16] A Konrad Adenauer Alapítvány ösztöndíjasaként 1976 és 1982 között jogot tanult a bonni és a marburgi egyetemen.[17] Tanulmányait 1982-ben fejezte be az első jogi államvizsgával.[18] 1982 és 1985 között a saarbrückeni regionális bíróságon dolgozott. A második jogi államvizsga után Merz 1985 és 1986 között vizsgálóbíróként dolgozott a saarbrückeni járásbíróságon. 1986 és 1989 között a Verband der Chemischen Industrie (VCI) tanácsadója volt Bonnban és Frankfurt am Mainban.

Magánélet

szerkesztés

Friedrich Merz 1981-ben kötött házasságot az arnsbergi járásbíróság vezetőjével, Charlotte Merz-cel (* 1961, született Charlotte Gass néven). Három felnőtt gyermekük van. Római katolikusok, 1994 óta Arnsbergben él és nyaralója van Gmund am Tegernseeben (Bajorország). Merz magánpilóta-engedéllyel rendelkezik, emellett klarinétozik, illetve rádióamatőr, DK7DQ hívójellel. 2000-ben Friedrich Merz mesélt briloni ifjú éveiről a berlini Tagesspiegelben, ebben az interjúban is magatartási problémákkal küzdő fiatalként jellemezte magát.[12][19][20][21][22]

Politikai pályája

szerkesztés
 
"Német érdekekért Európában "Friedrich Merz, mint ifjú kereszténydemokrata 1989-ben

Friedrich Merz 1972-ben középiskolásként csatlakozott a CDU-hoz, és szabadidejében intenzíven részt vett a briloni Junge Unionban, amelynek 1980-ban elnöke is volt. Politikai tevékenységét főleg a parlamentben fejtette ki. Az 1989-es európai választásokon Merzet beválasztották az Európai Parlamentbe, amelynek 1994-ig tagja volt. 1994 és 2009 között Merz a német Bundestag tagja, 1996 és 1998 között a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjeként a pénzügyi bizottság elnöke volt. Az 1998-as Bundestag-választások után Merz először 1998 októberében lett alelnök, majd 2000 februárjában Wolfgang Schäuble utódja lett a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának elnökeként és így egyben az ellenzék vezetője is.

Angela Merkel, a CDU pártelnöke a 2002. évi szövetségi választások után a parlamenti frakció elnöki tisztségét magának követelte, így Merzet a parlamenti frakció elnökhelyettesévé választották. 2004 decemberében lemondott erről a tisztségről.

Merz mindig a hochsauerlandkreisi választókerület közvetlenül, egyéni listán megválasztott tagjaként került a Bundestagba, ahol a 2005-ös Bundestag választásokon 57,7 százalékkal ő érte el a legjobb első fordulós szavazási eredményt. 2007 februárjában Merz kijelentette, hogy a pártok belső nézeteltérései miatt nem indul újra a 2009-es szövetségi választásokon. 2009. október végén Merz kilépett a parlamentből. Utódja a választókerületben Patrick Sensburg volt, aki ezt követően megnyerte a választókerületet. Parlamenti megbízatása mellett Friedrich Merz ügyvédként dolgozott a kölni Cornelius Bartenbach Haesemann und Partner ügyvédi irodában 2002 és 2004 között.

Az üzleti életben

szerkesztés

Korábbi felügyelőbizottsági megbízások

szerkesztés

2005-ben Merz partner lett a Mayer Brown ügyvédi irodában. 2014 óta vezető tanácsos Mayer Brown düsseldorfi irodájában. Merz ügyvédi tevékenysége mellett az alábbi felügyelőbizottságok, tanácsadó testületek és igazgatási tanácsok tagja volt:

  • DBV-Winterthur Holding AG
  • Commerzbank AG (2009 végéig)
  • IVG Immobilien AG (2010. május 20-ig)
  • AXA Group AG (2014. június 30-ig)
  • BASF Antwerpen N.V. (2014. június 30-ig)
  • Borussia Dortmund Geschäftsführungs-GmbH (2014. június 30-ig)
  • Deutsche Börse AG (2015. május 13-ig)

2010-ben Merzet kinevezték a HSBC Trinkaus & Burkhardt, a HSBC Holdings plc (Hong Kong és Shanghai Banking Corporation) leányvállalatának igazgatóságába. Ugyanebben az évben a Soffin bankmentő alap megbízta Merzet, hogy vezesse a WestLB magánbefektetőnek történő eladásának folyamatát. 2010 júniusában a HSBC Trinkaus & Burkhardt felügyelőbizottságába választották. Miután megkezdődtek a tárgyalások a WestLB részleges eladásáról a HSBC Trinkaus & Burkhardt céggel, tevékenysége 2011. május közepén véget ért. Néhány médium összeférhetetlenségre gyanakodott a HSBC felügyelőbizottságában való tagsága miatt, amelyet Merz elutasított. Meg nem erősített médiaértesülések szerint 5000 eurós napidíjat kapott. A Bundesverband Deutscher Unternehmensberater (BDU) szerint egy ilyen nagyságrendű napidíj ugyan nem gyakori, de mértéke még „a felső határon belül” mozog.[23][24][25][26]

 
Friedrich Merz, a müncheni nemzetközi sajtóklubban (2017)

2016 és 2020 között Merz a németországi BlackRock felügyelőbizottságának elnöke és lobbistája volt (a BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője). Ezzel összefüggésben is többen az összeférhetetlenség vádját vetették fel Merz 2018-as CDU pártelnök-jelöltségével kapcsolatban a német sajtóban. A támadások hatására Merz 2020 februárjában bejelentette, hogy 2020. március 31-ével megszünteti felügyelőbizottsági megbízatását a Blackrockban, és ezt követően politikailag lesz aktívabb.[27][28][29][30][31]

Aktív felügyelőbizottsági megbízások

szerkesztés

Merz 2009 óta a WEPA Industrieholding SE felügyelőbizottságának elnöke, 2017 óta a Flughafen Köln/Bonn GmbH felügyelőbizottságának elnöke.[32][33]

A CDU független kereskedelmi szövetsége, a Gazdasági Tanács, amely nem rendelkezik szövetségi vagy különleges szervezeti státusszal a párton belül, 2019 júniusában alelnökévé választotta Friedrich Merzet. Mivel a tanács nem hivatalos CDU szövetség, ezért tevékenysége összeegyeztethető a felügyelőbizottság mandátumával. Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormánya 2017-ben megbízta Merzet az észak-rajna-vesztfáliai Brexit-hatások kezelésének koordinációjával.[34][35]

A CDU elnöke

szerkesztés

Sikertelen jelöltség (2018)

szerkesztés

2018. október 30-án Friedrich Merz bejelentette, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer és Jens Spahn mellett indul a pártelnöki posztért a CDU szövetségi pártkonferenciáján, 2018 decemberében.[36] A jelöltség összekapcsolódott az úgynevezett Andok Paktum tagjai közötti állítólagos megállapodással, akik 2018 márciusában találkoztak Lehmann bíboros mainzi temetését követően, hogy megvitassák Angela Merkel utódlásának kérdését. A tanácskozás állítólagos vezetője Wolfgang Schäuble volt, aki állítólag konzervatív körökben támogatta Merzet a CDU pártkongresszusára való felkészülésben, és fontos kapcsolatokat mozgatott meg majdani megválasztása érdekében. A közös, fő motívum a bosszú és az elégedetlenség volt, egy Merkel elleni revans lehetőségének megteremtése. Friedrich Merz soha nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy bekerült volna az Andok Paktumba. Merz a Spiegel hírmagazinnak is megerősítette, hogy nem kíván erről a témáról nyilatkozni.[37][38][39]

A CDU 2018. december 7-i szövetségi pártkonferenciáján Merz a szavazatok 48,25 százalékát szerezte meg a második körös szavazáson, és evvel elveszítette Annegret Kramp-Karrenbauerrel szemben a választását.

Újabb sikertelen jelöltség (2021 január)

szerkesztés

Annegret Kramp-Karrenbauer 2020. február 10-én jelentette be, hogy 2020 folyamán lemond a CDU pártelnöki posztjáról. Ezután Merz 2020. február 25-én szövetségi sajtótájékoztató keretében jelentette be az újabb, 2020-as pártelnöki jelöltség vállalását.[40] Merz mellett Armin Laschet jelöltette még magát, aki majdani elnökhelyetteseként Jens Spahnt nevezve meg.[41] A harmadik versenytárs Norbert Röttgen lesz.[42]

A koronavírus-járvány miatt az új CDU pártelnök megválasztására, többszöri halasztást követően, csak a 2021. január közepén megtartott kétnapos pártkongresszuson került sor, mely a párt történetében először teljesen digitális módon zajlott. A kongresszus második napján rendezett szavazáson, 2021. január 16-án Merz az első körben Laschetnél 5 szavazattal többet, 385 szavazatot kapott. A második fordulóban 466 szavazatot kapott az 1001 delegátustól, míg Laschet 521-et, így másodszor sem sikerült megnyernie a pártelnöki tisztséget.[6][43][44]

A CDU vezetőségének 2021. április 19-ei, éjszakába nyúló, ülésén a CSU elnök, Söder ellenében Laschetet választották meg a CDU/CSU közös kancellárjelöltjének.

Ezt követően Laschet úgy próbálta "becsatornázni" magához Merz, a legnagyobb vetélytárs, nálánál sokkal nagyobb népszerűségét, hogy felvette kampánycsapatába. Ezt avval indokolta, hogy Merz "szilárdan a teambe tartozik", és gazdasági–, pénzügyi szakértelmével döntő segítséget nyújthat abban, hogy a világjárvány lecsengését követő hatalmas kihíváson fenntartható módon lehessenek majd úrrá.[45]

A CDU elnöke (2022. január 31. –)

szerkesztés

A 2021. szeptember 26-i a németországi szövetségi választáson Merz, közvetlenül megválasztott képviselőként, újra bejutott a Bundestagba, Hochsauerland választási körzetéből.[46]

Miután Laschet viszont óriási kudarcot szenvedett el a CDU élén a szövetségi választáson, október 7-én lemondott a párt vezetéséről.

Már 2021. december 17-én, a korábban még sosem volt, a teljes párttagság körében megtartott, bár hivatalosan nem kötelező érvényű, "csak előzetesen szondázó", pártelnökválasztáson Merz abszolút fölénnyel nyert. nyert. A pártelnökségért folytatott rövid kampányuk során riválisai, Norbert Roettgen csakúgy, mint Helge Braun Merkel örököseiként pozícionálták magukat. Velük szemben Merz határozott szakítást ígért a Merkel által 16 éven keresztül követett centrista irányvonallal. Összesen mintegy 400 000 CDU-tag szavazhatott online, vagy levélben. Merznek már a szavazás első körében sikerült megszereznie a tagság szavazatainak abszolút többségét, 62,1 százalékot, így második körös szavazásra nem volt szükség. A kérdésre, hogy reagált a szavazás eredményére, Merz azt válaszolta:

"Csendesen csak annyit mondtam magamban, »WOW«; de csak csendesen, a győzelmi indulók távol állnak tőlem."[47][48][49]

Merzet formálisan és hivatalosan a 2022. január 22-én tartott virtuális szövetségi pártkongresszuson választotta meg a CDU 1001 kongresszusi küldöttje. Végül 983 küldöttből 915 szavazott rá, így az érvényes szavazatok 94,6 százalékának megszerzésével lett a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja elnökévé. A szavazás úgynevezett "digitális előszavazás" volt, melynek eredményét írásban is megerősítették a küldöttek.[50][51]

Annegret Kramp-Karrenbauer és Armin Laschet után Friedrich Merz lett a Keresztyéndemokrata Unió három éven belüli harmadik vezetője .[50] Pártelnöki hivatalát hivatalosan 2022. január 31-én vette át.[52] Rögtön, hivatalba lépésekor hangsúlyozta, hogy a CDU-nak gyorsan és konstruktív módon el kell fogadnia ellenzéki szerepét: "Fontos, hogy a párt újra önbizalmat és magabiztosságot sugározzon, fontos, hogy így fogadjuk el az ellenzéki szerepünket, és ne azt mondjuk, hogy az ellenzéknek lenni csupán gagyiság, ahogy azt Franz Müntefering[53] mondta" – hangsúlyozta Merz. "Nem, az ellenzék is választói mandátummal bír, alkotó része hazánk demokratikus rendjének. Ezért cselekednünk kell. És ha ezt jól tesszük, akkor a mai ellenzék a holnap kormánya lesz."[54]

Közvetlenül Merz hivatalba lépése után a CDU/CSU 2021 nyara óta először vezetett ismét az SPD előtt a közvélemény-kutatásokban.[55] 2022. február 15-én Merzet újra megválasztották a CDU/CSU frakcióvezetőjének a német Bundestagban, Ralph Brinkhaus helyére, aki úgy döntött, hogy visszalép a jelöléstől Merz javára.[56][57] Így újra Merz lett az ellenzék vezetője, ahogy 2000 és 2002 között is ő volt.

A Merz és a CDU első mérhetően komoly politikai előretörését a 2024. szeptember 1-jei tartományi választások hozták.[58] A türingiai tartományi választáson 23,6 százalékkal az AfD után a második helyen végeztek, míg a szászországi tartományi választáson a szavazatok 31,9 százalékát kapták és evvel ebben a tartományban elsők lettek.[59] Friedrich Merzék pártja ezekkel az eredményekkel számottevően megelőzte a kormányzó közlekedésilámpa-koalíció mindhárom történelmi pártját együttvéve is.[60] Azok így végeztek: SPD: 6,1% | 7,3%; Zöldek: 3,2% | 5,1%; FDP: 1,1% | 0,9% (Türingia % | Szászország %).[61]

A többi, a tartományi választásokon versengő párt a következő eredményeket érte el: AfD: 32,8% | 30,6%; BSW: 15,8% | 11,8%; Baloldal: 13,1% | 4,5% (Türingia % | Szászország %).[62]

2024 szeptemberében Merz lett az Unió kancellárjelöltje a 2025-ös szövetségi választásokon, miután Hendrik Wüst (CDU) és Markus Söder (CSU) úgy döntött, hogy nem indul, és mindketten Merz támogatásáról nyilatkoztak.[63]

Milliomos középosztálybeli?

szerkesztés

2018 novemberében kérdésre Merz a Bild újságnak adott interjújában elmondta, hogy ő olyan milliomos, aki a felső középosztályba tartozónak érzi magát:[64]

Németországon belül magamat a felső középosztályba sorolnám […] és biztosan nem a nagyon szűk, kirívóan gazdag, nagyon jómódú felső tízezerhez. Rendezett személyes és gazdasági körülmények között élek, ami magas szintű személyes és politikai függetlenséget biztosít nekem.
– Friedrich Merz

Ez a kijelentése széleskörű lakossági visszhangra találtak.[65][65][66] Újságírók, közgazdászok és pénzügyi tanácsadók sora a Németországban évente egymillió eurót kereső Merzet igenis a legfelsőbb vagyonos osztályba sorolták. A Deutsche Bundesbank szerint ha valaki legalább 722 ezer eurós vagyonnal rendelkezik, akkor az már a német lakosság legvagyonosabb 5 százalékához tartozik, vagyis egyértelműen a legfelső osztályhoz.[64] Friedrich Merz magánvagyonát többek közt a következők képzik: Arnsbergben és Gmund am Tegernsee-ben lévő ingatlan, valamint két repülőgép, ezek egyike egy Diamond DA62-es, amelyen maga repül, és egy Socata TBM-910-es, amelyet a Volatus GmbH & Co. KG cégén keresztül bérel a WEPA Industrieholding SE-nek.[67][68][69]

Vallás

szerkesztés

Merz fiatalkorában részt vett katolikus fiatal közösségekben, és egyetemista korában egy katolikus diákegyesület tagja volt. Egy konferencián hangsúlyozta, hogy a CDU párt nevében szereplő „C” betű az ember keresztény képét jelenti, utalva az abortusz témájára és a büntetőjogban rögzített ezzel kapcsolatos reklámtilalomra. Keresztény emberképének szempontjából tehát az abortusz reklámozása kizárt. A Bundestag tagjaként Merz az abortuszra vonatkozó szigorúbb szabályozás mellett szavazott, és 2001-ben szót emelt az implantáció előtti diagnosztika ellen.[70]

A világban a keresztények egyre növekvő üldöztetése miatt Merz cselekvésre szólított fel, és többek között konkrétan is megnevezett olyan országokat, amelyekben „a politikai iszlám uralja az államot és a társadalmat”, valamint Indiát és Kínát sem hagyta ki a sorból. Kifejtette: „Ha a szabadságunk ér valamit számunkra, akkor azt meg kell védenünk, függetlenül attól, hogy hol és hogyan fenyegetik azt.”[71]

Díjai, kitüntetései

szerkesztés
  • 2004: Az új szociális piacgazdasági kezdeményezés (INSM) és az Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung „Az év reformerévé” választotta
  • 2006: Dolf Sternberger-díj
  • 2006: Orden wider den tierischen Ernst des Aachener Karnevalsvereins
  • 2009: THW emléktábla
  • 2016: Lucius D. Clay-érem

2018-ban Friedrich Merz elutasította a Ludwig Erhard Alapítvány által odaítélt Ludwig Erhard-díjat. Ezt az alapítvány elnöke, Roland Tichy jobboldali populista újságírói tevékenységével indokolta.[72]

Írásai

szerkesztés

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • Új idők – új felelősség. Demokrácia és szociális piacgazdaság Németországban a 21. században; ford. Szabó Dezső; MCC Press, Budapest, 2022

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Stammdaten aller Abgeordneten des Deutschen Bundestages. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  2. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Elindult a mozgolódás Merkel pártelnöki helyéért. kitekinto.hu (magyarul) (2018. október 30.) (Hozzáférés: 2018. november 1.)[halott link]
  4. ↑ A kancellár ellenőrzése alatt akarja tartani az átmeneti időszakot -Friedrich Merz elindul a német CDU elnöki tisztségéért. magyarhirlap.hu (magyarul) (2018. november 1.) (Hozzáférés: 2018. november 1.) arch
  5. ↑ Friedrich Merz ready to seize fresh chance to claim Merkel’s job
  6. ↑ a b SPIEGEL, DER: Armin Laschet zum neuen CDU-Vorsitzenden gewählt - DER SPIEGEL - Politik (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
  7. ↑ Online-Abstimmung: CDU-Mitglieder votieren für Merz als neuen Parteichef (német nyelven). www.handelsblatt.com. (Hozzáférés: 2021. december 18.)
  8. ↑ NACHRICHTEN, n-tv: Merz mit 94,62 Prozent als CDU-Chef gewählt (német nyelven). n-tv.de. (Hozzáférés: 2022. február 3.)
  9. ↑ WELT. „Parteien: Friedrich Merz' Vater verlässt die CDU im Groll”, DIE WELT, 2007. február 12. (Hozzáférés: 2020. október 14.) 
  10. ↑ a b ONLINE, RP: Porträt des CDU-Politikers: Die Ideen des Merz (német nyelven). RP ONLINE. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  11. ↑ SCHWARZ, PATRIK. „NICHT DER OPA IST DAS PROBLEM, SONDERN DIE HALTUNG DES ENKELS: Der seltsame Stolz des Friedrich Merz”, Die Tageszeitung: taz, 2004. január 19., 11. oldal (Hozzáférés: 2020. október 14.) (német nyelvű) 
  12. ↑ a b "Es gab auch mal einen anderen Friedrich Merz" (német nyelven). www.tagesspiegel.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  13. ↑ Friedrich Merz (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  14. ↑ Strohschein, Jonas: So tickte Friedrich Merz früher (de-DE nyelven). SAT.1 NRW, 2018. december 6. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  15. ↑ ONLINE, RP: Porträt in Bildern: Das ist Friedrich Merz (német nyelven). RP ONLINE. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  16. ↑ http://www.spiegel.de/politik/deutschland/-a-126706.html[halott link]
  17. ↑ ONLINE, RP: Porträt: Das ist Friedrich Merz (német nyelven). RP ONLINE. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  18. ↑ Friedrich Merz. CDU/CSU-Fraktion. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  19. ↑ Friedrich Merz und die Villa am Tegernsee: Was macht er in seiner zweiten Heimat? (német nyelven). https://www.merkur.de, 2018. december 5. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  20. ↑ Amtsgericht Arnsberg: Gerichtsvorstellung. www.ag-arnsberg.nrw.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  21. ↑ Online, FOCUS: Kurzwelle statt Internet (német nyelven). FOCUS Online. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  22. ↑ Am Tegernsee werden Grundstücke knapp Ausverkauf im Tal der Reichen (német nyelven). bild.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  23. ↑ magazin, Nils-Viktor Sorge, manager: Ex-CDU-Star Friedrich Merz und der Karriereknick - manager magazin - Politik (német nyelven). www.manager-magazin.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  24. ↑ Friedrich Merz | People | Mayer Brown (angol nyelven). www.mayerbrown.com. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  25. ↑ SPIEGEL, DER: Ex-Spitzenpolitiker: Merz heuert bei der Privatbank HSBC Trinkaus an - DER SPIEGEL - Wirtschaft (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  26. ↑ Online, FOCUS: Merz übernimmt Führungsrolle bei HSBC Trinkaus (német nyelven). FOCUS Online. [2020. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  27. ↑ Aktionärsversammlung 2014: Schuldenfrei in eine ungewisse Zukunft - schwatzgelb.de. web.archive.org, 2018. október 24. [2018. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  28. ↑ Borussia Dortmund. www.bvb.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  29. ↑ Deutscher Bundestag: Web-Archiv. webarchiv.bundestag.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  30. ↑ magazin, Christoph Rottwilm, manager: Friedrich Merz: Blackrock holt sich Ex-Spitzenmann der CDU als Lobbyisten - manager magazin - Unternehmen (német nyelven). www.manager-magazin.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  31. ↑ SPIEGEL, DER: Friedrich Merz soll als Blackrock-Lobbyist viermal Bundesminister getroffen haben - DER SPIEGEL - Politik (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  32. ↑ WP: Die WEPA wird zur Aktiengesellschaft (de-DE nyelven). www.wp.de, 2009. február 3. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  33. ↑ Business Units (német nyelven). WEPA. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  34. ↑ Archivált másolat. [2019. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  35. ↑ Beauftragter für die Folgen des Brexits und die transatlantischen Beziehungen | Das Landesportal Wir in NRW (német nyelven). www.land.nrw, 2017. november 7. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  36. ↑ Archivált másolat. [2018. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  37. ↑ SPIEGEL, Hajo Schumacher, DER: Union: "Anden-Pakt" nimmt Friedrich Merz auf - DER SPIEGEL - Politik (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  38. ↑ CDU-Parteivorsitz: Das späte Rückspiel des Friedrich Merz (német nyelven). www.handelsblatt.com. [2020. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  39. ↑ Melanie Amann, Markus Feldenkirchen, Ralf Neukirch: Das Rückspiel. Wie die Merkel-Gegner das Comeback von Friedrich Merz organisiert haben. In: Der Spiegel Nr. 45 vom 3. November 2018, S. 14ff.
  40. ↑ Ulrich von Alemann – Philipp Erbentraut – Jens Walther: Ausdifferenzierung: Wie haben sich die Parteien der Bundesrepublik entwickelt? 2018. 51–111. o. ISBN 978-3-658-21158-5 Hozzáférés: 2020. október 14.  
  41. ↑ Leithäuser, Johannes. „Als Team in die CDU-Spitze: Wie Laschet und Spahn ihre Mitbewerber unter Druck setzen”, FAZ.NET (Hozzáférés: 2020. október 14.) (német nyelvű) 
  42. ↑ „Röttgen zu Bewerbung: „Es geht um die Zukunft der CDU“”, FAZ.NET (Hozzáférés: 2020. október 14.) (német nyelvű) 
  43. ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche. „Merkels Getreuer - Armin Laschet wird CDU-Chef | DW | 16.01.2021” (de-DE nyelven). 
  44. ↑ Óriási csata dőlt el: megvan, ki lett Merkel utódja (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
  45. ↑ Burger, Reiner. „Laschet nominiert Merz: Ein Partner, um eigene Schwächen auszugleichen”, FAZ.NET (Hozzáférés: 2021. június 9.) (német nyelvű) 
  46. ↑ Friedrich Merz wins CDU leadership election (amerikai angol nyelven). News Nation USA, 2022. január 22. [2022. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 3.)
  47. ↑ „CDU: Friedrich Merz wird neuer Parteichef”, Der Spiegel, 2021. december 17. (Hozzáférés: 2021. december 18.) (német nyelvű) 
  48. ↑ Reuters. „Germany's CDU party elects Friedrich Merz, 66, new leader”, Reuters, 2021. december 17. (Hozzáférés: 2021. december 18.) (angol nyelvű) 
  49. ↑ „CDU: Norbert Röttgen attackiert Friedrich Merz”, Der Spiegel, 2021. november 16. (Hozzáférés: 2021. december 18.) (német nyelvű) 
  50. ↑ a b Vitzthum, Thomas. „CDU-Parteitag: Merz trifft den richtigen Ton – und zeigt geradezu Lust auf die Oppositionsrolle”, DIE WELT, 2022. január 22. (Hozzáférés: 2022. január 22.) (német nyelvű) 
  51. ↑ Carstens, Peter. „Fast 95 Prozent für Merz: „Ein starker Auftrag und ein großartiges Mandat“”, FAZ.NET (Hozzáférés: 2022. január 22.) (német nyelvű) 
  52. ↑ „Merz takes over as center-right opposition leader in Germany”, Washington Post. [2023. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 3.) (amerikai angol nyelvű) 
  53. ↑ Lemondott a német alkancellár (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  54. ↑ Friedrich Merz: „Schockphase vorbei“ – CDU soll rasche Neuaufstellung erleben – WELT
  55. ↑ Sonntagsfrage: Union überholt SPD in Umfrage (német nyelven). www.t-online.de. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  56. ↑ ZEIT ONLINE | Lesen Sie zeit.de mit Werbung oder im PUR-Abo. Sie haben die Wahl.. www.zeit.de. [2022. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  57. ↑ „Machtkampf beendet: Brinkhaus verzichtet zugunsten von Merz auf Fraktionsvorsitz”, FAZ.NET (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.) (német nyelvű) 
  58. ↑ German far right AfD hails 'historic' election victory in east (brit angol nyelven). www.bbc.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  59. ↑ Ergebnisse der Sachsen- und Thüringen-Wahl: CDU gewinnt in Sachsen – AfD trotz Höcke in Thüringen (német nyelven). www.fr.de, 2024. szeptember 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  60. ↑ Landtagswahlen im Osten: Historischer AfD-Erfolg in Thüringen – CDU gewinnt in Sachsen (német nyelven). Kölner Stadt-Anzeiger, 2024. szeptember 2. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  61. ↑ A második világháború óta nem történt ilyen Németországban – Komoly vesszőfutás vár Olaf Scholz kormányára (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2024. szeptember 2. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  62. ↑ Története során először tartományi választást nyert Németországban a szélsőjobboldali AfD (magyar nyelven). telex, 2024. szeptember 2. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  63. ↑ „Markus Söder: »Ich habe ein Versprechen gegeben, dass sich 2021 nicht wiederholen wird«”, Der Spiegel, 2024. szeptember 17. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.) (német nyelvű) 
  64. ↑ a b magazin, Arvid Kaiser, manager: Friedrich Merz ist Millionär: Warum sich Reiche oft ärmer schätzen - manager magazin - Politik (német nyelven). www.manager-magazin.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  65. ↑ a b SPIEGEL, Martin Hesse, David Böcking, DER: Friedrich Merz. Warum er nicht zur Mittelschicht gehört - DER SPIEGEL - Wirtschaft (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  66. ↑ Der Millionär aus der "gehobenen Mittelschicht" (német nyelven). www.tagesspiegel.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  67. ↑ Hat Friedrich Merz wirklich zwei Flugzeuge? (német nyelven). stern.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  68. ↑ DerWesten: Willkommen auf Echo Delta Kilo Oscar (de-DE nyelven). www.wp.de, 2011. június 13. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  69. ↑ ZEIT ONLINE | Lesen Sie zeit.de mit Werbung oder im PUR-Abo. Sie haben die Wahl.. www.zeit.de. [2020. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  70. ↑ So katholisch sind Kramp-Karrenbauer, Merz und Spahn (német nyelven). katholisch.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  71. ↑ Friedrich Merz: Christenverfolgung ist Anschlag auf unsere Freiheit (német nyelven). katholisch.de. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  72. ↑ Plickert, Philip. „Merz lehnt Preis ab: Ärger für die Ludwig-Erhard-Stiftung”, FAZ.NET (Hozzáférés: 2020. október 14.) (német nyelvű) 

További információk

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Merc című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Friedrich_Merz&oldid=27453693”