Frigyesi József

(1875–1967) orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 26.

Frigyesi József (született Fridenstein[2]) (Kisvárda, 1875. június 14.[3]Budapest, 1967. december 11.) orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1952), az MTA tagja.

Frigyesi József
SzületettFridenstein József
1875. június 14.
Kisvárda
Elhunyt1967. december 11. (92 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1897)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (18-1-1)
A Wikimédia Commons tartalmaz Frigyesi József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Frigyesi Simon kisvárdai kereskedő és Karfunkel Hani (Janka) fia. 1897-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg oklevelét. 1898 és 1903 között a Grünwald Szanatórium alorvosaként működött, majd 1913-ig a Budapesti Tudományegyetem II. számú Női Klinika egyetemi tanársegédje volt Tauffer Vilmos mellett. 1912-ben nőgyógyászati műtéttan tárgykörében magántanári kinevezést kapott. 1913-ban kinevezték a budapesti Bakáts téri Székesfővárosi Női Kórház igazgató főorvosává. Időközben magántanárként is dolgozott a Budapesti Tudományegyetemen (1920-tól Pázmány Péter Tudományegyetem) I. sz. Női Klinikáján, 1927-től 1929-ig mint címzetes nyilvános rendkívüli tanár. 1929 és 1948 között a szülészet és nőgyógyászat ny. r. tanára és a Klinika igazgatója volt. 1945–1947 között az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. 1929-ben a Német Nőorvos Társaság kongresszusán a gyakorlatban is bemutatta az általa kidolgozott helyi érzéstelenítési módszer nőgyógyászati műtéti alkalmazását. Több neves magyar orvosi egyesület (Orvosegyesület, Nőorvos Társaság) tagja volt, a Nőorvos Társaság elnöki címét is viselte. 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de 1949-ben visszaminősítették tanácskozó taggá. Levelező tagságát halála után, 1989-ben állították vissza. Számos külföldi tudományos társaság is tagjává választotta.

A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik feleségével és apósával a Haggenmacher család síremlékében.[4]

Magánélete

szerkesztés

Házastársa Haggenmacher Edit (1888–1962) volt, ifj. Haggenmacher Henrik és Aich Emma lánya, akit 1912. szeptember 5-én Budapesten vett nőül.[5]

 
Nyughelye a Haggenmacher család síremlékében a Fiumei Úti Sírkertben (18-1-1)
  • Die Anwendung der Momburgschen Blutlehre in der Geburtshilfe (Abhandlungen aus dem Gebiete der Geburtshilfe und Gynaekologie, 1912)
  • Terhesség és tuberkulózis (Budapest, 1914)
  • A helybeli érzéstelenítés kézikönyve. Szerk. Láng Adolffal. (Budapest, 1926, 2. kiadás: 1928)
  • A szaporodási folyamat és az epekőbetegség közötti összefüggés. Gestatio és cholelithiasis. (Orvosképzés, 1927)
  • Az újszülött köldökellátásáról (Orvosképzés, 1928)
  • A 40 éven felüli nők myomájának gyógyításáról (Orvosképzés, 1929)
  • A rákgyógyítás kérdésének mai állása a nőgyógyászatban (Orvosképzés, 1930)
  • A rendes szülés fájdalmainak szüntetése csillapítószerekkel, bódítással, helyi érzéstelenítéssel (Orvosképzés, 1931)
  • Új módszer a nőgyógyászati hasi műtétek érzéstelenítésének tökéletesítésére (Orvosképzés, 1932)
  • A műtéti kezelés szerepe a septicus gyermekágyi megbetegedések gyógyításában (Orvosi Hetilap, 1933)
  • A magzatelhajtás veszedelme (Egészség, 1934)
  • A gümőkór jelentősége a nőgyógyászatban (Orvosképzés, 1936)
  • Női szervek rákja (A daganatok kór- és gyógytana. Budapest, 1937)
  • Fürdőgyógymód hatása a nőgyógyászatban (Magyar Nőorvosok Lapja, 1938)
  • Nőgyógyászat. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1938, 2. javított kiadás: 1943, 3. javított és átdolgozott kiadás: 1948)
  • A császármetszés térfoglalásának kérdése a mai szülészetben. (Orvosképzés, 1939)
  • A terhesség szövődése gümőkórral (Extrapulmonalis tuberculosis. Budapest, 1939)
  • Hormongyógyítás a nőgyógyászatban (Orvosképzés, 1940)
  • Idős betegek ellenállóképességének és műtéti kilátásainak javítása biológiai eljárással (Orvostudományi Közlemények, 1942)
  • Méhfüggelék- gyulladások gyógyítása penicillinnel. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. november 18.)
  • Az ostrom idején szerzett szülészeti és nőgyógyászati tapasztalainkról (Budapest, 1947)
  • Ádám Lajos emlékezete és a helyi érzéstelenítés megoldása a nagy nőgyógyászati műtétekben (Budapest, 1947)
  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 10964/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 3. oldal 39. sor
  3. Születési bejegyzése a kisvárdai izraelita hitközség születési akv. 133/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  4. nori.gov.hu
  5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 443/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 11.)