Gáli István
(1943–2020) magyar ökölvívó
Gáli (Gaáli) István (Bodroghalom, 1943. július 5. – 2020. február 20.) Európa-bajnoki bronzérmes magyar ökölvívó. 1967-ben az év ökölvívója.
| Gáli István | |
 | |
| 1966-ban | |
| Született | 1943. július 5. Bodroghalom |
| Elhunyt | 2020. február 20. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | ökölvívó |
| Magassága | 180 cm |
| ökölvívó-pályafutása | |
| Klub |
|
| Edző | id. Szántó Imre |
| súlycsoport | váltósúly |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gáli István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||
| |||||||||||||
Pályafutása
szerkesztés1959 és 1964 között a Ferencváros, 1965 és 1969 között a Bp. Honvéd ökölvívója volt. Az FTC színeiben két bajnoki címet szerzett váltósúlyban. A Honvéd sportolójaként két egyéni bajnoki cím mellett négy csapatbajnoki címet is elért. 1966 és 1968 között a válogatott keret tagja volt. Az 1967-es, Rómában rendezett Európa-bajnokságon váltósúlyban bronzérmes lett. 1967-ben az az év ökölvívójának választották. Részt vett az 1968-as mexikóvárosi olimpián. Az olimpián tanúsított magatartása miatt (négy ökölvívótársával együtt) egyéves eltiltással sújtották.[2]
Sikerei, díjai
szerkesztés- az év ökölvívója (1967)
- Európa-bajnokság
- bronzérmes: 1967, Róma – váltósúly
- Magyar bajnokság
- bajnok (4): 1963, 1964, 1967, 1968
- csapatbajnok (4): 1965, 1966, 1967, 1968
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 25.)
- ↑ Fegyelmi határozat az ökölvívók ügyében. Népsport, XXIV. évf. 237. sz. (1968. november 22.) 3. o.
- ↑ Gyász: elhunyt az 1967-ben Eb-bronzot nyerő ökölvívó, Gáli István. Nemzeti Sport Online
- ↑ A magyar ökölvívás története. boxvilag.hu. [2020. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 368. o. ISBN 963-495-008-6
- Olimpiai arcképcsarnok (12.). Népsport, XXIV. évf. 178. sz. (1968. szeptember 9.) 3. o.
