A Budapesten található Gólem Színház 2005 májusában nyitotta meg kapuit és 2008-ban kapta meg a közhasznú egyesület besorolást. A színház igazgatója Borgula András Magyarországon elsőként hozott létre zsidó színházat. A korai években a darabokat különböző helyeken játszották, 2012 és 2020 között a színháznak a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház adott otthont. 2021 őszén saját játszóhelyre, a Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központba költöztek, ahol a színház mellett saját kávézót üzemeltetnek.

A színházról

szerkesztés

A Gólem Színház Egyesületet 2005-ben hozta létre Borgula András, aki a Tel Aviv-i Egyetem színház rendező szakán végzett, nem sokkal korábban. Hazatérvén szeretett volna csatlakozni a zsidó színházhoz, de kisvártatva rájött, hogy Magyarországon nem létezik ilyen intézmény. A Gólem életre keltésével ezt az űrt szeretett volna betölteni. Még az alapítás évében csatlakozott hozzá Schőn Edina, aki közgazdászként a színház produceri feladatait látja el. A kétfejű sárkányhoz produkciónként más és más alkotó társak csatlakoznak. A színház évente legalább egy új bemutatóval jelentkezik, ami mellett zsidó irodalmi szalont, felolvasó esteket, zsidó közösségi workshopokat szervez.

"És amíg fényes nappal a Parlamentben, iskolákban, gyárakban és hivatalokban hatalmas elánnal gyártják a felkiáltójeleket, addig este, amikor már csak halovány fények pislákolnak az utcán, barátainkkal – a Gólem nézőivel megpróbálunk a felkiáltójelekből kérdőjeleket hajlítani. A siker nem garantált." – Borgula András, a Gólem Színház alapítója.

Küldetés

szerkesztés

A Gólem Színház nyitott, alkotó és folyamatos párbeszédre törekvő színházi műhely, az izraeli és a magyar, illetve az európai zsidó kultúra közvetítője és terjesztője. Környezetének aktuális társadalmi kérdéseire felelősen és felelősséggel reagál, válaszai kizárólag saját szemléletét, felfogásmódját tükrözik. A művészek és a közönség közötti szoros kapcsolatot, együttműködést hangsúlyozottan fontosnak tekinti.

Vízió

A Gólem Színház Egyesület tartalommal kívánja megtölteni a „zsidó színház" kifejezést, a világot zsidó szemüvegen át kívánja megmutatni. Továbbá létre kíván hozni egy zsidó színházművészeti központot.

Célok

  • Új kortárs drámák létrejöttének támogatása és azok bemutatása
  • Izraeli színdarabok bemutatása a magyar színpadokon
  • Izraeli irodalmi művek magyarra fordítása, kiadása
  • Partnerkapcsolat kialakítása izraeli művészekkel, valamint a világ más országaiban élő zsidó kultúrát képviselő alkotó csoportokkal
  • Véleményt nyilvánítani a zsidó-zsidó, illetve a zsidó-nem zsidó párbeszéd kérdéseiben
  • Kizárólag saját eszközeivel kíván tükröt tartani a zsidó közösség számára
  • A zsidó kultúra képviselőjeként kíván a nagyközönség elé lépni Magyarországon és a világ más országaiban
  • Háttértámogatást nyújt a nemzetközi porondon megjelenő zsidó színházak előadásainak magyarországi bemutatásához
  • Fesztiválok, workshop-ok tervezése, szervezése
  • Kiemelt célja, hogy a „zsidó színházat" fizikailag is megalapítsa, az azt befogadó épületet fenntartsa

Bemutatók

szerkesztés
  • Oresztész meg a többiek – a Gólem Ifjúsági Társulat előadása (2022)
  • Vircsaft (2021)
  • Az utolsó velencei kalmár (2021)
  • Mundstock úr – a Gólem Színház és a FreeSZFE közös produkciója (2021)
  • Szalonklára (2021)
  • David Ives: Ismerős történet (2019)
  • Kiválasztottak (2018)
  • Anat Gov: Jaj, Istenem! (2018)
  • Steinerék (2017)
  • GóleMese (2016)
  • Lionel Goldstein: Halpern és Johnson (2016)
  • ZS-kategória – önfeledt zsidózás revüvel (2015)
  • Szakácskönyv a túlélésért (2014)
  • Pizza Kamikaze (2014)
  • Nőuralom – Természetrajz két részben (2013)
  • Anyám mondta – Mamelosn (2013)
  • Frenák Pál – Visky András: Ha lesz egy férfinak… (Jurányi Inkubátorház, 2012)
  • Narancsrevü (2012)
  • Vinnai András: Lefitymálva (Sanyi és Aranka Színház, 2011)
  • Ádám világgá megy (a Babos Bábos Társulattal koprodukcióban készült, bibliai meséket feldolgozó interaktív bábjáték) (Merlin Színház 2010)
  • A trükk (E. Keret novelláiból színpadra alkalmazta Borgula András) (Klauzál 13, 2010)
  • Hanoch Levin: Jákobi és Lájdentál (Budapesti Kamaraszínház 2010)
  • Nissim Aloni: Amerikai hercegnő (Thália Színház 2009)
  • A trükk (Etgar Keret novellái alapján színpadra alkalmazta Borgula András) (Kino 2009)
  • Hanoch Levin: Jákobi és Lájdentál (Kolozsvári Nemzeti Színházzal koprodukcióban, Kolozsvár és budapesti Thália Színház)
  • Oleg Bogajev: Orosz népi posta (2006)
  • Dávid pennája címmel zsidó kabaré a Cotton Club színpadán
  • Zsidó Nyári Fesztivál 2006 – Dávid pennája kabaré
  • Zsidó Nyári Fesztivál 2005 – Hanoch Levin: A bennünk lévő csodálatos nő
  • „Cseppek”: Előadások a Bálint Zsidó Közösségi Házban, az Alexandra Könyvesházban, Szentendrén
  • A trükk – Pécsi Fringe Fesztivál 2010, a zsűri szakmai díja
  • Lefitymálva – Vidor Fesztivál 2012: SMERALDINA-Díj a Legjobb női epizódalakításért – Nagy Mari; BRIGHELLA-Díj a Legjobb férfi epizódalakításért – Bánki Gergely.
  • Lefitymálva – a 2013. évi Thália Humorfesztiválon a Legjobb színházi produkció díja
  • Budapestért-díj (2024)[1]
  • III. Gólem Fesztivál (Nemzetközi Zsidó Fesztivál) szervezése (Jurányi Inkubátorház 2013)
  • II. Nemzetközi Zsidó Színházfesztivál szervezése (Nemzeti Színház 2009)
  • Etgar Keret 19,99! című novelláskötetének fordítása és kiadása
  • I. Nemzetközi Zsidó Színházfesztivál szervezése (Merlin Színház 2007)
  • Oktatási tevékenység: informális színház-oktatás fiataloknak
  • Izraeli drámák fordítása héberről magyarra
  1. Emese, Ráti: Tompos Kátya és Benedek Miklós is posztumusz Budapest Díszpolgára elismerést kapott (magyar nyelven). index.hu, 2024. november 15. (Hozzáférés: 2024. november 15.)