Gödöllői művésztelep

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 7.

A gödöllői művésztelep a magyar szecesszió központi iskolája, amelyet „az Egészélet szigeteként” is szoktak aposztrofálni Nagy Sándor hasonló című írása nyomán. 1901-től 1921-ig működött a mai Haraszt városrészben, alapítói Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor voltak.[1] A művészek közül sokan Gödöllőre is költöztek családjukkal együtt. A csoportra a preraffaelitizmus, tolsztojánizmus hatott, központban a kereszténység otthon-, szeretet- és család eszméje. Tagjai a képzőművészet és iparművészet egységére törekedtek, olyan művészetet akartak létrehozni, amely a magyar nép ősi motívumkincseiből táplálkozva megszünteti a hagyományos polgári művészetet. Állami támogatással gobelin-, szőnyegszövő- és szobrásziskolát alapítottak.

A művésztelep egyik alapítójának, Nagy Sándornak és feleségének, Kriesch Laurának szobra a Gödöllői Városi Múzeumban
  • Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban az ókortól napjainkig, Győr, 2000
  • Gellér Katalin: A magyar szecesszió; Corvina, Bp., 2004 (Stílusok – korszakok)
  • Gellér Katalin–Keserű Katalin: A Gödöllői Művésztelep; bőv. kiad.; Cégér, Bp., 1994
  • Polónyi Péter: Emlékezések a gödöllői művésztelepre; Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1982
  • A Gödöllői Művésztelep, 1901–1920 / The Artists' Colony of Gödöllő, 1901–1920; szerk. Gellér Katalin, G. Merva Mária, Őriné Nagy Cecília; Városi Múzeum, Gödöllő, 2003
  • "...csak néztem és gyönyörködtem". Népművészet a gödöllői művésztelepen. Időszaki kiállítás a gödöllői Városi Múzeumban, 2004. március 6–2004. augusztus 29.; szerk. Lábadi Károly; Városi Múzeum, Gödöllő, 2004
  • A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen. Tudományos konferencia a Gödöllői Városi Múzeumban, 2004. június 10-11.; szerk. Őriné Nagy Cecília; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2006 (Gödöllői múzeumi füzetek)
  • A gödöllői szőnyeg 100 éve; szerk., tan. Őriné Nagy Cecília; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2007