Göndör Ferenc

Göndör Ferenc, 1911-ig Krausz (Bihardiószeg, 1885. december 7. – New York, 1954. június 1.) újságíró.

Göndör Ferenc
Született	Krausz Ferenc 1885. december 7. Bihardiószeg
Elhunyt	1954. június 1. (68 évesen) New York
Állampolgársága	magyar amerikai
Foglalkozása	újságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Göndör Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Pályafutását Nagyváradon kezdte, ahol rövid ideig a nagyváradi Szabadság munkatársa volt. Később Kaposváron a Somogyi Naplót szerkesztette. Felesége Pogány Ilona, Pogány József a Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosának nővére volt. 1912-ben Budapestre költözött és előbb a Népszava, majd a Déli Hírlap munkatársa lett. 1918. október 1-jétől megindította az Ember című hetilapot. A Tanácsköztársaság idején az újságíró-szakszervezet és a sajtódirektórium elnöke lett, de később szembefordult a proletárdiktatúrával.

„Rövid sajtóharc bontakozott ki a Népszava és a Vörös Ujság között, amely a kommunista vonal győzelmével végződött; az egyesült párt vezetősége Lukács György mellett foglalt állást, és néhány hétre betiltották a támadást megindító Az Embert, Göndör Ferenc folyóiratát. Ennek a vitának jelentősége volt a forradalmi szocialista irodalom további fejlődése szempontjából is, mert leleplezte az irodalmi szociáldemokratizmus helytelen elvi vonalát és káros gyakorlatát a proletárdiktatúra körülményei között, s az elvi tisztázásnak ez a folyamata lehetővé tette a munkásosztályhoz hű szociáldemokrata írók nézeteinek tisztázását és közeledését a forradalmi szocialista irodalomhoz. Ugyanakkor – a későbbiek során – a vita annyiban nehezítette az aktivisták és Kun Béla közötti nézeteltérés teljes elvi tisztázását, hogy Kun Béla elítélő megjegyzése után Göndör Ferenc és elvbarátai megújuló erővel indítottak igazságtalan, a formalista mozzanatokat gúnyosan túlhangsúlyozó támadásokat Az Ember és a Színházi Élet hasábjain a Ma írói ellen, ami az amúgy is nehéz helyzetet még jobban elmérgesítette.”

– A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE - Elvi viták az irodalomban

A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, és ott 1926-ban újra kiadta Az Embert. Később kivándorolt az Egyesült Államokba. New Yorkban telepedett le, ahol haláláig hetilapjának kiadója és szerkesztője volt.

Főbb művei

• Hárman (antológia, Szederkényi Anna és Haraszthy Lajos verseivel együtt, a kötethez Ady Endre írt előszót, Kaposvár, 1906)
• A háború nyomában (Budapest, 1915, Dick Manó Kiadása )
  • Tartalom
    • Az olvasóhoz 3
  • Oroszlengyelország:
    • A háboru nyomában 5
    • Utazás Oroszlengyelországban 10
    • Novoradomsk és Pietrkov 17
    • Lodzban 23
    • Hindenburgnagyfalu 31
    • A lövészárokban 35
  • Galicia:
    • Este - Delatynban 44
    • Delatyn - napsütésben 49
    • A nadvornai romok között 58
    • Ágyuszó 62
    • A fölszabadított Kolomeában 65
    • Sanok, a halott város 71
    • A nadvornai csatatéren 76
    • A galiciai országuton 83
    • Meggyalázott leányok 89
    • Egy éjszaka Przemysl alatt 99
    • A tarnovi csatatéren 107
    • Rosenblut Sala regénye 112
    • Schor, a tarnovi szabó 126
    • Lemberg 135
    • Lembergi temetőben 147
  • Magyar földön:
    • Vergődő hősök között 155
    • Lövik a zborói oroszt 163
    • Az elfelejtett Przemyslben 171
  • Olasz fronton:
    • Ostromtűzben az Isonzónál 181
    • Olasz hegyek között 202
• A szenvedések országútján (háborús följegyzések, Budapest, 1916, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. )
• Szerb szocialisták a háborúban (Budapest, 1917, Népszava-Könyvkereskedés Kiadása )
• Vallomások könyve (Bécs, 1922)

Irodalom

• Nádass József: Nehéz leltár (Budapest, 1963)
• Gyetvai János: Két világ között (Budapest, 1963)

Források

• Göndör Ferenc - Magyar életrajzi lexikon
• Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia
• Havas Gyula: Göndör Ferenc: Szerb szocialisták a háborúban, Nyugat 1917. 17. szám
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.