Göndörszőrű madárpók
A göndörszőrű madárpók (Tliltocatl albopilosus) egy madárpók faj, amit gyakran hondurasi göndörszőrű tarantulának is neveznek. Természetes előfordulási helye Közép-Amerikában van, Hondurastól Costa Ricáig. Talajszinten élő, ásó életmódot folytató faj. Testét hosszú, jellegzetesen hullámos szőr borítja, amely a fajnak egyedi kinézetet biztosít.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Egy kifejlett nőstény
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tliltocatl albopilosus Valerio, 1980 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Göndörszőrű madárpók témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Göndörszőrű madárpók témájú kategóriát. |
Megjelenése
szerkesztésTeste zömök, melyet sötétbarna és fekete szőrök fednek. Ezek mellett hosszabb aranyszínű szőrök borítják, amelyek különösen a hátsó lábakon sűrűek és a póknak arany és bronz árnyalatú ragyogást adnak. A hímek gyakran világosabb bronz árnyalatúak.
Elterjedése
szerkesztésA göndörszőrű madárpók Honduras atlanti-óceáni partja mentén, Nicaraguában, valamint északkelet Costa Ricában honos. Rendszerint trópusi esőerdőkben fordul elő nagy fák alapjai környékén, folyókhoz közel, vagy kivágott erdőfoltokban.
Biológiája
szerkesztés
A pókok párzására általában az esős évszak során kerül sor, ami után a nőstény 300-800 petét tartalmazó kokont hoz létre. Az inkubáció 24-27 Celsius-fokon 7-8 hétig tart, ami után a petékből halvány színű nimfák kelnek ki és egy helyre csoportosulnak. A fiatal pókok gyorsan fejlődnek, néhány hét alatt újra vedlenek és szétszélednek. A párzási időszak alatt nem receptív nőstényk a közeledő hímekkel szemben agresszíven viselkdhetnek, néha megkísérlik megölni és megenni őket.
A göndörszőrű madárpók elsősorban nokturnális és rejtőzködő életmódot folytat. Táplálékát elsősorban rovarok és kisméretű emlősök képezik. A pók lábainak végénél szagokat, ízeket és rezgéseket érzékelő területek találhatóak, amelyekkel képes felismerni a zsákmányát. A zsákmányt a tapogatólábaival ragadja meg és tartja fogva, csáprágóival pedig mérget fecskendez bele. A méreganyagnak kettős szerepe van, egyrészt megbénítja az áldozatot, másrészt pedig elkezdi emészteni azt. Miután a méreg kifejtette hatását, a madárpók felszívja az elfolyósított zsákmányállat fehérjéit és zsírjait és mindössze egy kis, emésztetlen testrészekből álló labdát hagy hátra.
A göndörszőrű madárpók rendkívül nyugodt természetű, azonban ha veszély fenyegeti hátsó lábaival utótestéről szőröket dörzsöl le, amelyek ha a pókot fenyegető ragadozó szemébe kerülnek meg is vakíthatják azt, valamint a bőrt is irritálhatják.
Védelme
szerkesztés
A fajt jelenleg legjobban élőhelyének eltűnése fenyegeti. Valamikor nagy számban fogták be vadon elő példányait a nemzetközi díszállat kereskedelem számára. Jelenleg világszerte tenyésztik fogságban és viszonylag kevés egyedét fogják be a természetben. A Washingtoni egyezmény (CITES) második listája szerint a göndörszőrű madárpókkal kizárólag kvóták szerint és kereskedelmi engedéllyel lehet nemzetközileg kereskedni.
Mint háziállat
szerkesztésA fajt szelíd természete miatt gyakran tartják háziállatként és tenyésztik is. Kereskedelmi forgalomban kapható tücskökkel és csótányokkal etetik. A nőstények hosszú életűek, akár 15 évig is élhetnek.
Források
szerkesztés- Eugène Bruins: Terráriumok enciklopédiája. Ford. Vági Balázs. Budapest: Ventus Libro. 2006. ISBN 963 9546 81 X
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Brachypelma albopilosum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
