Gősfa
Gősfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]
| Gősfa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Máté Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8913 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 305 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 28,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 57′ 38″, k. h. 16° 51′ 36″46.960480°N 16.860020°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 38″, k. h. 16° 51′ 36″46.960480°N 16.860020°E | |||
 Gősfa
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Gősfa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gősfa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésZalaegerszegtől északra, Vasvártól délre fekvő település; Egervár északkeleti szomszédja. Néhány kilométerre nyugatra halad el tőle a 74-es főút, de a község területét nem érinti. Központján a 7427-es út halad végig, Csöngedmajor nevű külterületi településrészére az ugyanezen útból Vasboldogasszony központjában kelet felé kiágazó 73 238-as út vezet.
Története
szerkesztésGősfa első írásos említése 1389-ből származik.[4] A középkorban az Egervári uradalomhoz tartozott. 1532-ben a Kőszeg fele vonuló török hadak pusztítottak a településen, majd 1550-ben a pestisjárvány pusztítása és a végvári katonák portyázása tizedelte meg a falut. A szinte elnéptelenedett falut 1664, a Vasvári béke megkötése után telepítették újra. 1706-ban közelében zajlott a Győrvári csata, mely a Rákóczi-szabadságharc dunántúli hadjáratának egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó összecsapása volt.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Szabó Gyula (független)[5]
- 1994–1998: Mátyás Zoltán (független)[6]
- 1998–2002: Farkas Tiborné (független)[7]
- 2002–2006: Farkas Tiborné (független)[8]
- 2006–2010: Farkas Tiborné (független)[9]
- 2010–2014: Farkas Tiborné (független)[10]
- 2014–2019: Farkas Tiborné (független)[11]
- 2019–2024: Farkas Tiborné (független)[12]
- 2024– : Máté Tamás (független)[1]
Oktatás, kultúra, egészségügy
szerkesztésA faluban nincs óvoda és iskola, az oktatást a szomszédos településekkel közösen működtetett intézményekben oldják meg. A faluház egy körülbelül 1500 kötetes könyvtárral rendelkezik.[13] Orvosi rendelő a faluházban működik, az egervári orvos hetente két órát tölt itt.[14]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 321 | 316 | 307 | 308 | 297 | 310 | 305 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99%. A lakosok 86%-a római katolikusnak, 1,95% reformátusnak, 3,58% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,5% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,1% volt római katolikus, 1% református, 1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (44,4% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Márton templom (1902)[4]
- Helytörténeti Gyűjtemény (az egykori iskola 1872-ben épült épületében)[17]
- Vitárgya (szőlőhegy): Zala vármegye legjobb borai kerülnek ki innen a gősfai borászok keze alól
- Vitárgyai szőlőhegyi szobor: Máriát és a karján ülő kis Jézust ábrázolja, a hegy lábánál található. A szobrot egy háborúban megmenekült család emeltette 1916-ban, megmenekülésük jeléül.[17]
- Gősfán két kőkereszt is áll (1913-ból és 1920-ból származnak), valamint egy 2001-ben felavatott, fából készült Szent Márton-szobor található a millenniumi parkban.[17]
- A falutól északkeletre fekvő szőlőhegyen (a Felsőhegyen) állnak a község egyetlen műemléki védelem alatt álló épületének, egy régi pincének a romjai.[18]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ a b Gősfa temploma a Via Sancti Martini honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Oktatás, kultúra a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ Egészségügy és szociális ellátás a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Gősfa Helységnévtár
- ↑ a b c Turizmus a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ A pince a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
Források
szerkesztés- Gősfa templomai Archiválva 2021. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [1]
