Gaál László (mezőgazdász)

(1905–1983) magyar agrártörténész, állattenyésztő, mezőgazdász, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Gaál László (Budapest, 1905. április 23.Budapest, 1983. március 4.) magyar agrártörténész, állattenyésztő, mezőgazdász, egyetemi tanár. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1962), a mezőgazdasági tudományok doktora (1972). Az Agrártudományi Egyetem (ATE), az ATEK és a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum címzetes docense.

Gaál László
Született1905. április 23.[1]
Budapest
Elhunyt1983. március 4. (77 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár (1967–1970)
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1926-ban végzett a Keszthelyi Gazdasági Akadémia hallgatójaként. 1926–1927 között Holitscher Károly csetényi szeszgyári gazdaságának gyakornoka volt. 1927–1929 között a Kohner-féle felsőszászberki gazdaság segédtisztje volt. 1929–1930 között a gyálpusztai gazdaság gazdaságkezelőjeként tevékenykedett. 1930–1932 között az Esterházy-birtok hercegi hitbizomány jószágigazgatóságának gazdasági segédtisztje, 1932–1935 között gazdatitkára, 1935–1945 között az uradalom gazdasági intézője és főintézője volt. 1944-ben diplomázott a magyaróvári gazdasági akadémián. 1945–1947 között a Cukorrépatermelők Országos Szövetségének termelési főfelügyelője volt. 1947–1948 között a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSZK) Állattenyésztési Főosztály Juh-tejgazdasági és Halászati Osztályának vezetője volt. 1948–1951 között a Tenyészállatforgalmi Vállalat osztályvezetője volt. 1951–1957 között a Gyapjúbegyűjtő és Textilnyersanyag-készletező és a Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat Juhosztályának vezetőjeként dolgozott. 1957-ben nyugdíjba vonult. 1957-től az iregszemcsei Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nyugdíjas tudományos tanácsadója volt. 1961-től a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Állattenyésztők Társasága ügyvezető alelnöke volt. 1964-től a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága tagja volt. 1967–1970 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán is oktatott.

Egy ideig a Földművelésügyi Minisztérium szervezési és ellenőrzési osztályának vezetője volt. Az Állattenyésztési Kutatóintézet, később a Délkelet-dunántúli Kísérleti Intézet külső munkatársa volt.

Munkássága

szerkesztés

A magyar állattenyésztés, a növénytermesztés, a törzskönyvezés, elsősorban a juhtenyésztés történetével foglalkozott. Tisztázta a nagybirtok és a nagyüzem szerepét a magyar állattenyésztés fejlődésében, vizsgálta a területi állateltartó-képességet, kutatta a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszert, feldolgozta a magyarországi állattenyésztés irányításának történetét. Állattenyésztőként számos újítás fűződik hozzá.

Nagyapja, Kropf Ignác (1841–1913) uradalmi jószágfelügyelő, apja Kropf Béla változtatta a család nevét Gaálra, de ő még kettős nevet (Gaál-Kropf) viselt. Szülei: Gaál (1897-ig Kropft) Béla (1863–1937) fővárosi tisztviselő és Keczer Franciska (1878–1951) voltak. 1936-ban házasságot kötött Nindl Herta-val (1916-1995).

  • Kísérlet a juhok tejhozamának fokozására (Köztelek, 1937)
  • Az Esterházy hitbizomány juhászata (Köztelek, 1938)
  • Fejős juhászat abrak és legelő nélkül (Köztelek, 1942)
  • A helyes juhfejés (Magyar Állattenyésztés, 1943)
  • Juhtenyésztés (akadémiai jegyzet; Budapest, 1952)
  • Juhtartási és gyapjúkezelési útmutatás (összeállította; Budapest, 1953)
  • Törzskönyvezési Útmutató. IV. kötet: Juh (összeállította; Budapest, 1955)
  • A juhtej termelése és feldolgozása (Budapest, 1957)
  • A juhok büdössántasága (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
  • A férőhely és fény, mint környezeti tényező (Állattenyésztés, 1957)
  • Juhtenyésztés. Mesterfogások a nagyüzemi mezőgazdaságban (Szerkesztette: Gonda Béla; Budapest, 1958)
  • A juhok bonitálása, törzskönyvezése. Mezőgazdaságunk a belterjesség útján. III. kötet: Állattenyésztés, takarmányozás, állategészségügy (Budapest, 1959)
  • A juhtenyésztés időszerű kérdései (Budapest, 1959)
  • Vidám, rajzos juhtenyésztés (J. Horváth Lászlóval; illusztrálta: Füzesséry Árpád (Budapest, 1959; 2. átdolgozott kiadás: 1962; 3. kiadás: 1966; 4. kiadás: 1979)
  • A juhok belterjes és külterjes téli tartásának egyes hatásai termelésük mennyiségére és minőségére (kandidátusi értekezés; Budapest, 1960)
  • A juhok itatása (Kísérletügyi Közlemények, 1962)
  • A juhok téli legeltetése (Állattenyésztés, 1964)
  • A gyapjú termelése és kezelése. 1 táblával (Budapest, 1964)
  • A magyar állattenyésztés múltja. Monográfia. 1 térképpel. (Az MTA Agrártörténeti Bizottságának kiadványai. Budapest, 1966)
  • A juhtej termelése és feldolgozása (Budapest, 1967)
  • A gyapjútermelés zsebkönyve (összeállította; Budapest, 1967)
  • Uradalmi nádgazdálkodás a Fertőn (Agrártörténeti Szemle, 1969)
  • Az Eszterházy hercegi hitbizomány gazdálkodása. 1–2. (Agrártörténeti Szemle, 1970)
  • Az állattenyésztés-politika alapjai (Budapest, 1971)
  • Üzemgazdaságtan és szervezés (Budapest, 1971)
  • Az állattenyésztés irányítása. Az állattartás és állattenyésztés kapcsolatainak összefüggései Magyarországon (Monográfia és doktori értekezés is; Budapest, 1971)
  • Magyar mezőgazdaság-történet (A mezőgazdasági könyvtárosképzés füzetei; Budapest, 1974)
  • Rodiczky Jenő (kismonográfia; 1 táblával (A múlt magyar tudósai; Budapest, 1974)
  • Szemléletek az állattenyésztésben (Budapest, 1974)
  • A Gaál–Kropf-család pusztamiskei gazdasága (Agrártörténeti Szemle, 1977)
  • Animal Husbandary in Hungary in the 19th–20th Centuries (Monográfia; Gunst Péterrel; Budapest, 1977)
  • A magyar növénytermesztés múltja (Monográfia; Az MTA Agrártörténeti Bizottságának kiadványai; Budapest, 1978)
  • A takarmányozás Magyarországon. 1920–1945 (Agrártörténeti Szemle, 1980)
  1. a b BnF-források (francia nyelven)
  2. a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

szerkesztés