Gabrovo

	Gabrovo (Габрово)
; Gabrovo címere	; Gabrovo zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Gabrovo
Alapítás éve	1477
Polgármester	Tomiszlav Doncsev
Irányítószám	5300
Körzethívószám	066
Testvértelepülései	Lista Mityiscsi
	Népesség
Teljes népesség	59 190 fő (2024. jún. 15.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	392 m
Terület	233,817 km²
Időzóna	EET, EEST
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 52′ 27″, k. h. 25° 19′ 04″42.874242°N 25.317840°EKoordináták: é. sz. 42° 52′ 27″, k. h. 25° 19′ 04″42.874242°N 25.317840°E
	Gabrovo weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gabrovo témájú médiaállományokat.

Gabrovo (Габрово) város Bulgáriában, Gabrovo megye és a Gabrovói kistérség székhelye. 2003-ban 64 686 lakosa volt. Hagyományos textiliparáról híres, a 19. században a bolgár kulturális újjászületés egyik központja volt. Napjainkban a minden páratlan év májusában megrendezett országos komédia- és szatírafesztivál teszi ismertté a város nevét.

Elhelyezkedése

Gabrovo a Balkán-hegység északi előterében fekszik, a Jantra és néhány mellékfolyójának (Zsăltes, Panicsarka, Szinkjovica) völgyében, az ország földrajzi középpontja (Uzana) közelében. Közepes tengerszint feletti magassága 329 m, az ország egyik leghosszabban elnyúló települése (9 km hosszan terül el a Jantra-völgyben).

Népessége

Gabrovónak 1956-ban 38 ezer lakosa volt, 1981-ig folyamatosan nőtt a lélekszáma, ekkor 81,6 ezren éltek itt. Azóta lakossága csökken, 1992-ben 76,5 ezer; 2003-ban már csak 64,7 ezer lakosa volt.

Története

A mai város helyén fontos kereskedelmi út vezetett a középkorban a Dunától a Sipka-szoros felé. Maga a település a 14. században jött létre, a hagyomány szerint Racso Kovacs alapította, akinek a műhelyénél álló gyertyánfáról kapta a nevét. Hamarosan fontos vásárközpont lett, a Jantra vízienergiájára sokoldalú textilipar települt, a 18. századra már az egész Oszmán Birodalomban híres lett kézműiparáról, 1870-ben már 800 vízimalom működött itt. 1860-ban kapott városi jogokat. 1825-ben kolostori elemi iskolát alapítottak, majd 1835-ben megnyílt az első bolgár világi középiskola, melynek mecénásai gabrovói üzletemberek voltak. A 20. században az ipari fejlődés tőkés alapokon folytatódott, a "bolgár Manchester" néven is emlegették. 1947-ben az üzemeket államosították, majd a textil- és bőripar mellett új gyárakat is létesítettek (szerszámgépgyár, műanyaggyár, cipőgyár, villanytargonca gyár).

Látnivalók

Az iskolaalapító Vaszil Aprilov szobra és sírja
Baev-híd a Jantra folyón (1855)
Racso kovács emlékműve
Szv. Bogorodica- (Szűz Mária) templom (1865)
Óratorony (1835)

A gabrovóiak fukarságáról számos vicc szól, nagyjából olyan stílusban, mint a skót viccek. Napjainkban a Nemzetközi Humor- és Szatíra Biennálé^[2] a város egyik kiemelkedő, évről évre megrendezett, nemzetközi rangú eseménye.