Galla Placidia mauzóleuma

Galla Placidia mauzóleuma (olaszul Mausoleo di Galla Placidia) az olaszországi Ravenna kora keresztény műemlékeinek sorát gazdagítja.

Ravenna kora keresztény műemlékei
Világörökség
Galla Placidia mauzóleuma
Adatok
Ország	Olaszország
Világörökség-azonosító	788-001
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV
Felvétel éve	1996
Elhelyezkedése
Galla Placidia mauzóleuma Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 25′ 16″, k. h. 12° 11′ 49″44.421021, 12.197077
A Wikimédia Commons tartalmaz Galla Placidia mauzóleuma témájú médiaállományokat.

A ravennai épületek legtöbbje az 5. század elején a római – milánói ókeresztény hagyományokat folytatta. E vegyes stílust követte a San Vitale-templom (402-425). Ehhez az épülethez kapcsolódik a Galla Placidia-mauzóleum, mely nagyrészt a milánói irányzathoz igazodott.

Galla Placidia Theodosius lánya volt, akit a gótok Róma 410-es ostroma után elraboltak és feleségül adták Athaulf nyugati gót királyhoz (414-ben). Miután férjét megölték, őt hazaküldték. Később feleségül ment III. Constantius császárhoz. Annak halála után uralkodónő lett (421-450).

A síremlék 440-ben épült, maga a császárnő építtette. Görögkereszt alaprajzú, centrális elrendezésű mauzóleum. Az ókori mozaikkultúra emlékei láthatók falain, melyet aranyburkolat fed. A sírokban III. Valentinianus, III. Constantius, és Galla Placidia nyugszanak.

Galla Placidia mauzóleumának alaprajza még nyomon követhető Theoderik síremlékén és az Ariánus keresztelőkápolnán – ugyancsak Ravennában.

Képek

• 
  Belső tér
• 
  Stilizált virágokkal díszített boltozat
• 
  A „jó pásztor” íves ablak
• 
  Szent Lőrinc íves ablak
• 
  A mauzóleum alaprajza
  (James Fergusson: "Illustrated Handbook of Architecture", 1855)

Források

• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5

A Wikimédia Commons tartalmaz Galla Placidia mauzóleuma témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások

• Ravenna világöröksége a város honlapján