Generációs marketing

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 9. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

A generációs marketing a William Strauss és Neil Howe 1991-ben megjelent Generációk[1] című könyvében ismertetett – és a szociológus szakma részéről vitatott – generációelméletük alapján osztotta fel az USA vásárlóközönségét különböző korcsoportokra, nemzedékekre, úgynevezett generációkra és ebből vont le következtetéseket e korcsoportokra jellemző illetve tőlük várható tipikus vásárlási magatartásra. A generációs marketing alapjait eredetileg a pszichológusok vizsgálatai alakították ki.

Generációk

A generációs marketing hat generációra tagolja az 1920 után született nemzedékeket.

Az egyes generációk

szerkesztés

Az egyes generációk meghatározása nem pontos, ugyanis a vélemények megoszlanak arról, mettől meddig tart egy bizonyos szakasz, továbbá egyes vélemények szerint átfedések is kialakulhatnak, ugyanis a változások többnyire a technika fejlődésével hozhatók összefüggésbe, ami területenként és közegenként eltérő lehet, azonban általánosan az a vélemény terjedt el, hogy a generációk 15 vagy 20 évenként követik egymást. Ebből kiindulva az 1920 és 1939 között születettek az ún. veteránok, a Baby boom-korszak az 1940 és 1959 között született embereké, míg az X generáció-hoz az 1960 és 1983 között születettek tartoznak. Az Y generáció-ba az 1984 és 1994 között, a Z generáció-ba pedig az 1995 és 2009 között születetteket sorolják. A 2010 után születetteket "alfa" generációnak (Generation Alpha)[2] szokták nevezni.

Az X generáció

szerkesztés

Az X generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technológia száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Ha az 1900-as évek utáni időszakot felosztjuk, akkor ez a generáció a harmadik a sorban. Az X generáció tagjainak jellemzően 1960 és 1979 között születetteket tartják, így életkoruk alapján körülbelül a kései Y generáció, valamint a Z generáció tagjainak szülei.[3]

A munkaerőpiacon pályakezdőként könnyebb volt a helyzete az X generáció tagjainak, inkább felnőtt korukban szembesültek az elutasítással, ellentétben az Y és a Z generációval, akiknek ezzel kapcsolatban rosszak a visszajelzéseik, általában visszajelzést sem kapnak.[4]

Marc Prensky az X generáció tagjaira használja a „digitális bevándorló” jelzőt.[5] Ez arra utal, hogy míg a Z generáció tagjai („digitális bennszülöttek”) a 21. század digitális világában nőnek fel, az X generáció tagjai életük során találkoztak vele; lenyűgözte őket, elfogadták és elkezdték használni a digitális világ új vívmányait.[6] A digitális bevándorló így alkalmazkodik a környezetéhez, de félig még a múltban él.

Az Y generáció

szerkesztés

Az Y generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technika száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Ha az 1900-as évek utáni időszakot felosztjuk, akkor ez a generáció a negyedik a sorban, jellemzően az 1980 és 2000 között születetteket soroljuk ide.

Kialakulása és jellemzői

szerkesztés

Ennek a nemzedéknek a születését (a legkorábbi ill. legkésőbbi időpontot nézve) az 1970-es évek vége[7][8][9][10][11] és a 2000-es évek eleje közé teszik.[12][13][14][15][16][17][18][19] „Ezredfordulós” generációnak is nevezik őket. Jellemzőik, hogy mivel a számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte mind a „technológia őrültjei”. A modern technikák és a számítógép nélkül el sem tudják az életüket képzelni. Ezzel együtt azonban igen gyakorlatiasak és már kisiskolás korukban tudnak számítógépezni és mobiltelefont használni.

Nevelésükre nagyban hatott, hogy szüleik a házon belül biztosították a szellemi és testi fejlődéshez szükséges körülményeket. Megkapták a legmodernebb játékokat, kisgyermekként megismerkedtek a tudomány és a technika legújabb vívmányaival, magabiztosan kezelik azokat, sőt, mindennapi szükségletnek érzik. Szüleik önállóságra és szabad véleménynyilvánításra nevelték őket, ezért munkahelyeiken nagy önbizalommal és szabadon élik az életüket és mondják el a véleményüket, oldják meg a feladatokat.

Társadalmi beilleszkedésük elemzése alapján alakították ki a „Pán Péter-szindróma” fogalmat, mely arra utal, hogy egy részük aktív munkavállalóként késleltetetten jelenik meg a munkapiacon. 25-30 éves felnőttek még a szülői otthonban élnek, igénybe veszik a szülői ház komfortját (főznek, mosnak rájuk, nincs rezsi terhük, zsebpénzt kapnak stb.), maguk eközben nem önálló felnőtt egzisztenciájuk megteremtésén dolgoznak. A jelenség gyakran további tanulás, egy újabb diploma megszerzésének társadalmilag is preferált (lifelong learning) formájában nyilvánul meg. Kérdés, hogy a Pán Péter-szindróma mennyiben a munkapiaci helyzet következménye – amely nem képes felvenni a fiatal diplomásokat – és mennyiben egy életmód elterjedésére vezethető vissza. Az európai oktatási statisztikák azt mutatták, hogy a felsőoktatási képzési helyek száma sokszorosan növekedett az új álláshelyek számához képest.

Az Y generáció már egy fogyasztói társadalomba született bele, szüleik vagy baby boomerek, vagy az idősebb X generáció tagjai, akik nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak. A fiatalok azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. – Ők már nem hajlandóak erre, nem akarnak „robotolni”, magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Felszínes életet élnek, a lojalitást, engedelmességet nem ismerik – ecsetelte Joó Zsuzsanna.[forrás?] Hiába könnyíti meg azonban a technika az életüket, az Y nemzedék olyan világban vált felnőtté, ahol örökké sietnie, önmagát megvalósítania kell, karriert kell építenie. Pontosan emiatt a tulajdonságuk miatt vannak fokozottan kitéve a mobbingnak, a munkahelyi pszichoterrornak. Egy érdekvezérelt világban élnek, ahol ha nem igyekeznek, elvesztik értéküket, és partvonalra kerülnek.

Az Y generáció mint fogyasztó

szerkesztés

Az Y generáció a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege, akik tökéletesen eligazodva a legújabb trendek között, a legpergőbb ritmusban élik az életüket.

Egy a 2008-ban az Economist Intelligence Unit[20] által készített tanulmány szerint, melyet a Genesys támogatott, a nemzedék kereskedelmi megszólítására a legalkalmasabb, kedvenc programjaik szponzorálása, a vírusmarketing, a peer-to-peer ajánlások. Figyelmük középpontjába kedvenc tevékenységeik reklámjait helyezik, így a kirakatokon át, személyes találkozások során, video- és chat-üzeneteken keresztül könnyedén érhetők el.

A fogyasztás tekintetében a „Pán Péter-szindróma” és a "mamahotel" fogalma leegyszerűsítve arra utal, hogy a generáció tagjai fogyasztás tekintetében felnőttként viselkednek (mindenre igényt tartanak), a termelés és felhalmozás tekintetében viszont gyerekként, azaz eltartottként számba vehetők. Ennek ugyanakkor összetettebbek az okai, amelyek túlmutatnak a piaci szempontokon.

A Z generáció

szerkesztés

A Z generáció tagjai jellemzően 1997 és 2010 között születtek.[21] Tagjai tipikusan különböznek az előző generációk, főleg a közvetlenül megelőző Y generáció tagjaitól,[22] egy új típusú nemzedék, amelynek kialakulásában a technika száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Az 1990-es évek végén születettek és az annál fiatalabbak beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben már elképzelhetetlen élni a Web 2.0, mobiltelefonok, más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül. A Z generációra használt másik fogalom a Marc Prensky által alkotott „digitális bennszülöttek” kifejezés.

A Z generáció tagjainak, akik a 20. századihoz képest egy új világban nőttek fel, teljesen megváltoztak a tanulási szokásai. Ez problémákat vet fel az oktatási rendszerben is, elsősorban a tanítási módszerek területén. A tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és annak befogadásához. Képesek egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni (multitasking), csak nem annyira behatóan marad meg a felvett információ, mint az előző generációknál.[23]

A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, ami miatt másképp is gondolkodnak, mint az X vagy az Y generáció tagjai.

A Z generációban a leginkább jellemző dolog hogy lázadnak minden és mindenki ellen, néha felettébb sajátos és elgondolkodtató módon látnak pár dolgot. (Ők állnak a leginkább közel ahhoz, hogy egy egyenlőbb és igazságosabb társadalmat hozzanak létre.)

  1. William Strauss, Neil Howe - Generations (Avon A, 1992, Libristo webáruház) ISBN 0688119123
  2. http://www.businessinsider.com/generation-alpha-2014-7-2
  3. X, Y, Z generációk egymás között, avagy tényleg annyira különbözünk? Archiválva 2014. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben lelkizona.hu (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  4. Miért nem érti egymást az x, y és a z generáció? profession.hu (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  5. http://www.marcprensky.com/writing/prensky%20-%20digital%20natives,%20digital%20immigrants%20-%20part1.pdf
  6. http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf
  7. Stephanie F. Gardner: Preparing for the Nexters. American Journal of Pharmaceutical Education, 2006. augusztus 15. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) „born between 1976 and 1994”
  8. Gen Y Propels Need for Online Service Technologies & Talent”, Business Wire, 2008. augusztus 19.. [2012. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. október 27.) „born between the years 1976 - 1990” 
  9. French, Dana. „Generation Y versus Baby Boomers”, Furniture Today, 2005. november 21. (Hozzáférés: 2009. november 27.) „Born between 1976 and 1994, more than one-third of Gen Y is still under 18.” 
  10. Price, Sarah. „Generation Y turning away from religion”, The Age, 2006. június 18. (Hozzáférés: 2009. november 27.) „born between 1976 and 1990” 
  11. Katy Marquardt: Troubled Finances of the Young and Restless - New Money. usnews.com, 2008. szeptember 4. [2009. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) „born between 1976 and 1987”
  12. Is Your Firm Ready for the Millennials? - Knowledge@Emory. Knowledge.emory.edu, 2006. március 8. [2010. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) „born between 1982 and 2002”
  13. Tovar, Molly (2007. augusztus 1.). „Getting it Right: Graduate Schools Respond to the Millenial Challenge”. Communicator 40 (7), 1. o. [2008. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 29.) „born between 1982 and 1994” 
  14. Neuborne, Ellen. „Generation Y”, Business Week, 1999. február 15. (Hozzáférés: 2009. május 17.) „Born during a baby bulge that demographers locate between 1979 and 1994” 
  15. (2004. május 12.) „Sports Celebrity Influence on the Behavioral Intentions of Generation Y”. Journal of Advertising Research 44 (1), 108–118. o. (Hozzáférés: 2010. október 28.) „those individuals born between 1977 and 1994” 
  16. By Nadira A. Hira, Fortune writer-reporter. „Attracting the twentysomething worker. CNNMoney.com. May 15, 2007”, Money.cnn.com, 2007. május 15. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) „for our purposes, those born between 1977 and 1995” 
  17. Demographics / Population Trends. Alliancetrends.org. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
  18. Davis, Glyn. „Rise of the millennials”, The Age, 2005. május 30. 
  19. (2008. január 16.) „How Generational Theory Can Improve Teaching: Strategies for Working with the "Millennials"” (PDF). Currents in Teaching and Learning 1 (1), 29–44. o. [2009. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 16.) „Born between 1982 and 2003” 
  20. Generation Y studied by Economist Business Intelligence Unit. [2009. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  21. Oblinger & Oblinger, 2005[pontosabban?]
  22. William J. Schroer: Generations X, Y, Z and the Others
  23. Guld Ádám - A Z generáció médiahasználata / Jelenségek, hatások, kockázatok (Libri Könyvkiadó, 2022) ISBN 9789636040314

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés