Genova ostroma (1800)

Genova ostroma 1800. április 6. – június 4. között zajlott le a második koalíciós háború idején. Az André Masséna vezette francia erők három hónapon át próbáltak kitartani a Michael von Melas irányította osztrák seregek ellen és vereséget szenvedtek. Mivel azonban az ostrom jelentős osztrák erőket kötött le itt, ez lehetőséget adott Bonaparte Napóleon tábornoknak arra, hogy győzelmet arasson a marengói csatában.

Genova ostroma (1800)
Genova látképe (1810)
Konfliktus	Napóleoni háborúk
Időpont	1800. április 6. - június 4.
Helyszín	Genova, Liguriai Köztársaság (ma: Olaszország
Eredmény	osztrák taktikai győzelem
Szemben álló felek
Franciaország Osztrák Császárság
Parancsnokok
André Masséna Michael von Melas
Szemben álló erők
18 000 40 000
Veszteségek
11 000 17 000
Térkép
Genova ostroma (1800) Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 24′ 40″, k. h. 8° 55′ 48″44.411111, 8.93
A Wikimédia Commons tartalmaz Genova ostroma (1800) témájú médiaállományokat.

Előzményei

Massénának a második zürichi csatában aratott győzelme miatt felbomlott az Orosz Birodalom és Ausztria szövetsége, de a háború ennek ellenére tovább folyt. Amikor Bonaparte tábornok visszatért Egyiptomból és első konzullá választatta magát, a franciák győzelmi kilátásai megjavultak. Ugyanakkor Bonaparténak időt kellett nyernie, hogy a csapatait Itáliába csoportosítsa át, ezért arra utasította Massénát, hogy a haderő megérkezéséig mindenáron tartsa Nizzát, és a csatlós Liguriai Köztársasághoz tartozó Genovát.

A csata lefolyása

A franciáknak kezdetben körülbelül 60 000 katonájuk volt, de betegségek miatt ez a létszám 36 000 főre csökkent. Melas tábornok, az osztrák parancsnok már mintegy 120 000 harcost tudott mozgósítani Itáliában. Az első összecsapások ellenére a francia parancsnokok, Suchet és Soult tábornokok merészek voltak, pedig Genovát az ellenség hamarosan elvágta minden külső segítségtől. Április 6-ra nemcsak a szárazföldön, hanem a tenger felől is körülvették őket, egy erős brit század foglalt ott állást. Mindazonáltal a francia harci szellem nem tört meg, és Masséna úgy hitte, hogy meg tudja tartani a várost.

Genovát a természeti viszonyok és a masszív erődök is védték, de Masséna offenzív stratégiát tervezett. Április 7-én adta ki a parancsot a támadásra a Monte Rattinál, ezzel az osztrákokat kiűzte az Appenninekből. A franciák 1500 foglyot ejtettek, köztük d’Aspré bárót is. Április 9-én Masséna kétségbeesett erőfeszítést tett, hogy seregét egyesítse a többi, Suchet parancsnoksága alatt álló francia erővel. Bár el volt vágva a többi francia erőtől, és csak 1200 katonával rendelkezett 10 000 osztrák ellen, kiállta a támadásokat, és Soult segítségével újabb 4000 hadifoglyot ejtett. Ezen összecsapás után azonban a franciákat végleg körülzárták. Hamarosan újabb kétségbeesett harcok következtek, különösen a Fort Quezzi és Fort Richelieu védői okoztak további súlyos veszteségeket az osztrákoknak. Ezt követte a Monte Creto birtoklásáért folytatott csata, ahol a franciák győztek, és az osztrákok leállítottak minden további akciót.

Genovában azonban egyre súlyosabbá vált az éhínség. Bonaparte tábornok hiába ígérte, hogy hamarosan megérkezik, és segítséget hoz a szorongatott helyőrségnek, a szükség olyan méreteket öltött, hogy Masséna végül már lenmagból és kakaóbabból süttetett kenyeret. A lázadás veszélye is fennállt, de Masséna egészen június 4-ig megtagadta a város feladását. Akkor is csak azzal a feltétellel egyezett bele a megadásba, ha az osztrákok garantálják szabad elvonulásukat a francia területekig. Maradék 7000 emberével Franciaországba vonult vissza, csorbítatlan tekintéllyel, teljes dicsőségben.

Következményei

Annak ellenére, hogy Massénának végül fel kellett adnia a várost, Bonaparte tábornok értékes időt nyert, amelyet kihasználva jelentős győzelmet aratott Marengónál.

A súlyos ostromban a francia védők vereségét nem az ellenséges csapatok ereje, hanem az élelmiszerhiány okozta. Ez a csata is hozzájárult Masséna tábornok hírnevének növeléséhez.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Genoa (1800) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.