Georg Friedrich Kolb

Georg Friedrich Kolb (magyarosan Kolb György Frigyes) (Speyer, 1808. szeptember 14. – München, 1884. május 16.) német statisztikus, publicista és demokrata politikus.

Georg Friedrich Kolb
Született	1800. szeptember 14. Speyer
Elhunyt	1884. május 15. (83 évesen) München
Állampolgársága	Bajor Királyság
Foglalkozása	kiadó publicista politikus újságíró statisztikus polgármester
Tisztsége	Member of the Customs Parliament a frankfurti nemzetgyűlés tagja polgármester (1848 – 1949. június 21., Speyer)
Kitüntetései	Kaiserslautern díszpolgára
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Friedrich Kolb témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Speyer szülötte. Gyermekkora anyagi küzdelmekkel volt tele. Apja nyomdász volt és az ő nyomdájában látott napvilágot a Neue Speyer Zeitung. A lap erős politikai kritikái miatt állandóan cenzúraproblémákkal küzdött mind a francia, mind a bajor uralom idején. Apja halála után Georg Friedrich Kolb tovább folytatta apja hagyatékát és mint olyan, az 1829-es adótörvény ellenzékének leghangosabb szóvivője lett, így megteremtve az alapot arra, hogy idővel a legfontosabb kormánykritikai szervvé váljon.

A forradalmi idők eredménye Kolb 1843-ban megjelent kétkötetes könyve: Culturgeschichte der Menschheit mit besonderer Berücksichtigung von Regierungsform, Politik, Religion, Freiheits- und Wohlstandsentwicklung der Völker (Az emberiség kultúrtörténete, különösen a kormányzási formák, politika, vallás, népszabadság és népjólét szempontjából nézve). Az 1848-as mozgalmakban politikailag is részt vett, tagja lett a bajor parlamentnek és megválasztották Speyer polgármesterévé. 1849. május 21-ikén elvesztette ezt a pozícióját és a Neue Speyer Zeitung is be lett tiltva. Emiatt egy időre Svájcba menekült. 1860-ban visszatért és a Frankfurter Zeitung szerkesztője lett.

1863-tól a bajor képviselőházban újból a demokratikus eszmékért harcolt, 1868 és 1869 között a vámparlamentnek is tagja volt. A képviselőházban elhangzott egyik beszédében figyelmeztetően szólt arról, hogy az egyesült Németország új alkotmánya nem biztosítja a nép szabadságát. „Ezt az előtételt a történelem nem támasztja alá. Egyetlen nép sem kapta szabadságát ajándékként. Mindig harcolniuk kellett érte. A jelen alkotmány az ilyennemű harcot nagyon megnehezíti. Sokan azt mondják, hogy a német nép nem tűrné meg soha az abszolutizmust. De, uraim, mennyi mindent tűrt meg már a német nép és minden más nép? Könnyű alábecsülni a szervezetek óriási erejét, és ez az alkotmány egy olyan szervezetet tesz lehetővé, ami az abszolutizmust és militarizmust szolgálja, határozottan nem a szabadságot.”

Kolb a továbbiakban is erősen ellenezte az Északnémet Szövetséget és egy Délnémet Megoldás („Südstaatlösung”) gondolatát támogatta. Ezért érthető, hogy keserű kritikával fogadta 1871-ben az egyesített Császári Németország megalakulását. Kiábrándultan el is hagyta egy évvel később a bajor képviselőházat. Georg Friedrich Kolb 1884-ben Münchenben halt meg.

Főművei

• Culturgeschichte der Menschheit mit besonderer Berücksichtigung von Regierungsform, Politik, Religion, Freiheits- und Wohlstandsentwicklung der Völker [2]

• Handbuch der vergleichenden Statistik (Zürich, 1857, 8. kiadás Lipcse, 1879, pótkötet 1883)

Magyarul

• Történeti könyvtár. Jeles történeti, életrajzi, ország- és népismertető munkák gyűjteménye; németből szabadon ford. Bajza; Hartleben, Pest, 1844

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Demokratiegeschichte