George Brecht
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
George Brecht (New York, 1926. augusztus 27. – Köln, Németország, 2008. december 5.) amerikai konceptuális művész.
| George Brecht | |
| Született | New York[9] |
| Elhunyt | Köln |
| Álneve | MacDiarmid, George Ellis |
| Állampolgársága | amerikai[13] |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz George Brecht témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brecht a maga eseményjegyzeteit az 1960-as évek elején a barátainak postázta szét. Ezek a küldemények egyszerű kártyák voltak, mint amilyen a takarékossága miatt példaértékű Három vizes-esemény (1961), rövid szövegekkel vagy szavak listájával: Három vizes-esemény (Three Aqueous Events): jég, víz, gőz.
Mint sok más, a Fluxushoz később kötődő művész, Brechtet is izgatta a véletlen, valamint a szerencse. Az 1950-es évek elején a nem csak önmagával, hanem a „külső” történésekkel kapcsolatos véletlen érvényesülését kezdte vizsgálni.
Művészete
szerkesztésA lehetőség-képzelet című hosszú esszéje (1957) a véletlen jóvoltából kialakuló természetes képek létrejöttének folyamatát tárgyalta, benne a képeket az összetettebb anyagi rendszerekből a gondolkodási tevékenység „absztrakciós készségéhez” kötötte. Módszertan gyanánt Brecht a pénzfeldobást javasolta szerencsepróbáló eszközként a kínai Változások könyve, I Ching alapján (amit olyan művészek, mint Hans Arp használtak fel a huszadik század elején a hagyomány művészetének határait átlépő megoldásként). Brecht esszéjében meghatározta a szerencse fogalmát; behatárolta eredetét a statisztikában, a tudományban és a filozófiában; a „véletlenszerűség" problémájával foglalkozott; valamint a szerencse művészeti használatára keresett bizonyítékokat a dadaizmusban, a szürrealizmusban és a Jackson Pollock-i „szent fejetlenségben”. Esszéjének 1966-os kiadásához csatolt „utószavában” – Brecht „John Cage-dzsel történt találkozása után” – kijelentette, „hogy Cage és nem Pollock munkái tartalmazzák a szerencse mibenlétére a legfontosabb célzásokat.”
Játékok és feladványok: Átlátszó fedelű, rekeszes műanyag doboz, benne sötétkék üveggolyó és egy kártya a következő felirattal: „Az ön születésnapja”
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b https://kunstaspekte.art/person/george-brecht
- ↑ a b https://european-art.net/person/redirect?i=12&p=5994
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ george-brecht, https://zkm.de/en/person/george-brecht, 2022. június 30.
- ↑ http://www.iht.com/articles/2008/12/15/europe/obits.php
- ↑ George (1926-2008) Brecht (holland nyelven)
- ↑ George Brecht (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
Források
szerkesztés- George Brecht (magyarul)
- George Brecht at the-artists.org (angolul)
További információk
szerkesztés- Dutch Biography of Brecht (angolul)
- Practice George Brecht's Word Event (angolul)
- George Brecht retrospective (angolul)
- George Brecht Resources Archiválva 2010. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
