Georgij Makszimovics Puskin

Georgij Makszimovics Puskin (oroszul: Георгий Максимович Пушкин) (1909. [julián: január 21.] február 3. – Moszkva, 1963. április 2.) Malaja Konopljanka, Szmolenszki kormányzóság – 1963. április 2. Moszkva) – hivatásos szovjet diplomata és a párt felső vezetésének a tagja; Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

Georgij Makszimovics Puskin
Született	1909. február 3. Szmolenszki kormányzóság
Elhunyt	1963. április 2. (54 évesen) Moszkva
Állampolgársága	szovjet
Foglalkozása	politikus diplomata
Tisztsége	szovjet nagykövet Magyarországon (1945–1949)
Kitüntetései	Lenin-rend A Munka Vörös Zászló Érdemrendje Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata Méltóság Érdemrendje
Sírhelye	Novogyevicsi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Georgij Makszimovics Puskin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajz

1939-től tagja az SZK(b)P-nek. Diplomáit a moszkvai Plehanov Nemzetgazdasági Intézetben 1931-ben és a Szovjetunió Népbiztossága (NKIGY SZSZSZR) Diplomáciai és Konzulátusi Dolgozók Felkészítő Intézetében 1937-ben szerezte

• 1931 – a Szibériai Tervezési Bizottság és a Gazdasági elszámoltatási igazgatóság munkatársa (SNK és RSFSR)
• 1937–1939 – a Szovjetunió Külügyi Népbiztossága Nyugat- és Közép-európai II. Osztálya munkatársa
• 1940–1941 – a Szovjetunió meghatalmazott képviselője, majd rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Szlovákiában
• 1941–1942 - a Szovjetunió Külügyi Népbiztossága Európai IV. osztályának helyettes vezetője
• 1942–1944 – a Szovjetunió főkonzulja Ürümcsiben
• 1944–1948 – a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) politikai tanácsadója Vorosilov elnök mellett és egyben a Szovjetunió magyarországi főmeghatalmazottja
• 1945 november–1949 – a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Magyarországon
• 1949 június–október – a Szovjetunió Külügyminisztériumának főosztályvezetője, egyben a Szovjetunió Minisztertanácsa Rádióműsor-szolgáltatási Tanácsa Felügyelőbizottságának az elnöke
• 1949–1952 – a Szovjetunió diplomáciai képviseletének a vezetője a németországi orosz megszállási övezetben, a későbbi NDK-ban (ő lett az első szovjet nagykövet az NDK-ban)
• 1952–1953 – a Szovjetunió külügyminiszterének a helyettese
• 1953–1954 – a Szovjet Külügyminisztérium Közel- és Közép-keleti Főosztályának és a III. Európai osztályának a vezetője, a külügyminisztérium kollégiumának tagja
• 1954–1955 – a Szovjetunió főbiztosa az NDK-ban
• 1954–1958 – a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az NDK-ban
• 1956–1961 – az SZK(b)P Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának a tagja
• 1958–1959 – a Központi Bizottság Tájékoztatási Osztályának a vezetője
• 1959–1963 – a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese, a külügyminisztérium kollégiumának tagja
• 1961–1963 – az SZK(b)P Központi Bizottság póttagja

Részt vett számos nemzetközi konferencián és találkozón, köztük a moszkvai konferencián (1945-ben), a párizsi békekonferencián (1946-ban); a szovjet küldöttséget vezeti a genfi konferencián, mely a laoszi kérdés rendezésére ült össze (1961–1962)

A Novogyevicsi temetőben nyugszik Moszkvában.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Пушкин, Георгий Максимович című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

1. 1945-1948. Budapest ^{«10 korabeli filmhíradó»} : http://filmhiradokonline.hu/search.php?k=7136
2. 1959. Moszkva ^{«1 korabeli filmhíradó»} : http://www.britishpathe.com/video/president-soekarno-in-moscow