Geréb József
Geréb József, 1881-ig Geiger[2] (Szabadka, 1861. május 1. – Budapest, 1930. június 6.)[3][4] bölcseleti doktor, irodalomtörténész és főgimnáziumi tanár.
| Geréb József | |
 | |
| Született | Geiger József 1861. május 1.[1] Szabadka |
| Elhunyt | 1930. június 6. (69 évesen) Budapest I. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Taussig Gizella (h. 1907-ig) Komlós Melánia (h. 1912–1930) |
| Szülei | Geiger Salamon Krammer Terézia |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Farkasréti izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Geréb József témájú médiaállományokat. | |
Életrajza
szerkesztésGeiger Salamon és Krammer Terézia fia. A gimnáziumot szülővárosában végezte. 1878 és 1882 között a Budapesti Tudományegyetemen filológiai és filozófiai előadásokat hallgatott. 1883. június 7-én bölcseleti doktorrá avatták. Még 1882-ben tanári vizsgát tett és Szabadka város megválasztotta a községi főgimnáziumhoz tanárrá, de vallása miatt (izraelita volt) ezen választás ellen nehézségeket támasztottak és így nem foglalhatta el állását. Időközben a budapesti gyakorló főgimnáziumban működött. 1885-ben Trefort Ágoston miniszter az egyetem ajánlatára külföldi tanulmányútra küldte s Berlinben, Münchenben és Párizsban előadásokat hallgatott és a múzeumokat tanulmányozta. 1885-ben a losonci állami főgimnáziumhoz helyettes tanárrá nevezték ki. 1888-ban rendes tanár lett. Később az Izraelita Leánygimnáziumban tanított, illetve a Tanárképző Intézet igazgatója volt.
Programértekezései a budapesti gyakorló főgimnázium Értesítőjében (1883. Részletek a Herodotoshoz való praeparatiókból), a losonczi főgymnasium Értesítőjében (1886. Sinon csele Vergilius Aeneisében), az Egyetemes Philológiai Közlönyben (1885. Restauratiók a berlini olympiai múzeumban), a Magyar Tanügyben (1886. A latin és görög nyelv kérdése), a Fővárosi Lapokban (1894. A toilette bölcsészete.)
Első felesége Taussig Gizella volt, akitől két fia született: Geréb Andor mérnök és Geréb István orvos.
Második házastársa Komlós Melánia (1872–?) volt, Komlós Ignác és Kis Gabriella lánya, akit 1912. augusztus 8-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[5]
Temetése a Farkasréti izraelita temetőben volt, a Budai Izraelita Hitközség által felajánlott díszsírhelyen.[4]
Munkái
szerkesztés
- Herodotos vallási és ethikai elvei. Budapest, 1883. (Bölcselet-doktori értekezés.)
- Aristoteles Poëtikája bevezetéssel és jegyzetekkel. Budapest, 1891. (Olcsó Könyvtár 287. sz.)
- Görög vallás és művészet. Segédkönyv az irodalom- és művelődéstörténeti tanításhoz. Budapest, 1891. (Ismertetés az Egyetemes Philologiai Közlönyben)
- Herodotos történeti könyvei. Budapest, 1892-1893. 3 kötet. (Görög és latin remekirók, bevezetéssel és jegyzetekkel, görög és magyar szöveggel. A Magyar Tudományos Akadémia klasszika filológia bizottsága által kiadva.)
- Az Olympos, görög-római mythologia. Budapest, 1893.
- A római kultúra legjelentősebb vonásai. Budapest, 1917.
- A görög szellem Európa kulturájában. Budapest, 1921.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Geréb József, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05135.htm
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 10702/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 5. oldal 41. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1366/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
- ↑ a b Gyászjelentése (1930. június 8.) Az Est, 21. évfolyam, 129. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1048/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Magyar Életrajzi Index
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
- Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest, Enciklopédia, 1925.
