Gergelyffy András (főszolgabíró)
Gergelyffy András, Gergelyfy Endre[2] (Máriapócs, Szabolcs vármegye, 1885. július 29. – 1954 után) magyar jogász, főszolgabíró, országgyűlési képviselő.
| Gergelyffy András | |
| Született | 1885. július 29.[1] Máriapócs[1] |
| Elhunyt | 20. század |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1907, jogtudomány) |
Élete
szerkesztés1885-ben született Máriapócson, Gergelyfy Dezső földbirtokos és Pekárcsik Anna római katolikus szülők gyermekeként.[2] Középiskolai tanulmányait a kassai premontrei gimnáziumban folytatta, majd a kolozsvári egyetemen tanult tovább, ahol jogot hallgatott; ugyanott avatták 1907-ben államtudományi doktorrá. Közigazgatási pályáját ugyanabban az évben mint gyakornok kezdte meg Szabolcs vármegyében, és 1913-ban nevezték ki szolgabíróvá.
Az első világháború kitörésekor, 1914-ben – bár felmentése volt a katonai szolgálat alól – önként bevonult szolgálattételre a kassai 5. honvéd huszárezredhez. 16 hónapot töltött az orosz fronton, huszár főhadnagyi rangban, több ütközetben is részt vett; katonai érdemeiért elnyerte a Signum Laudist.
1917-ben vármegyéjében másodfőjegyzővé választották meg, 1919 májusában pedig a nagykállói járás főszolgabírójának tették meg. E minőségében 1927-ben hosszabb tanulmányutat tett Szabolcs vármegye hivatalos megbízásából Németországban, ahol a német birodalmi közigazgatás berendezkedését, szervezeti és működési rendjét tanulmányozta. Hivatalából 1935-ben vonult nyugalomba.
Még ugyanabban az évben bekapcsolódott az országos politikai életbe, amikor is elindult az akkori országgyűlési választáson a nagykállói választókerületben, és mandátumot is szerzett, a Nemzeti Egység Pártja jelöltjeként. Országgyűlési képviselő maradhatott a következő, 1939-es választás után is, korábbi – időközben kissé átalakult és nevet változtatott – jelölő szervezete, a Magyar Élet Pártja színeiben, a nagykálló-nyírbátori kerületben.
Igen aktív tagja volt a képviselőháznak, főleg közigazgatási ügyekben, több belügyi törvényjavaslatnak ő volt az előadója – például a hatósági orvosi szolgálat szabályozásáról, a városi számvevőségek állami kézbe vételéről, vagy a közúti közlekedés szabályozásáról szóló javaslatoknak. Tagja volt a képviselőház állandó igazoló bizottságának, az igazságügyi és a közigazgatási bizottságoknak, utóbbiban jegyzői feladatkört is ellátott. Társadalmi szervezetekben is szerepet vállalt, az Országos Frontharcos Szövetségnek ő volt a nagykállói elnöke.
1954. október 26-án a nyíregyházai plébániatemplomban házasságot kötött Bodnár Ilonával[2] (1894 k.−1980. december 15.)[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. október 14.)
- ↑ a b c Pócspetri római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 58/1885.
- ↑ Kelet-Magyarország, 1980. december 17., 15. old.
Források
szerkesztés- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
- Gergelyffy András oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. szeptember 28.
- Gergelyffy András adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. szeptember 28.
További információk
szerkesztés- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
- A magyar társadalom lexikonja. 2., bőv. kiad. Bp. 1931. A Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóvállalata.