Gerstenberger Ágost Emil
Gerstenberger Ágost Emil (Rochlitz,[4] 1861. – Drezda, 1940. október 24.) magyar építész.
| Gerstenberger Ágost Emil | |
| Született | 1861[1] Rochlitz |
| Elhunyt | 1940. október 24. (78-79 évesen)[2] Drezda[2] |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerstenberger Ágost Emil témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésÉpítőmesterként dolgozott, számos ház kivitelezését, olykor tervezését vezette. A „Képes Vasárnapi Lapok” című folyóirat 1912-ben már 200-nál több épületéről írt.
Munkásságáért királyi tanácsosi címet, később a német Sasrend lovagkeresztjét kapta meg.[5]
A század elején historizáló stílusban tervezett épületeket. Rózsadombi, Aranka utcai családi villáján már a szecesszió is érezhető.[6] Később art déco hatások is megmutatkoztak egyes művein. Ilyen például a Kazinczy utca 21. számú elektromos transzformátorház. Ebben az épületben ma az Elektrotechnikai Múzeum működik.
Több munkáját más építészekkel, például Kiss Lászlóval és Arvé Adolf Károllyal közösen tervezte.
1940-ben Drezdában hunyt el. A budapesti Farkasréti temető régi árkádsoránál temették el (Érdi út felőli falsírboltok, 65. szám).[7]
Felesége Bierbaum Hedvig Paulina volt.[4]
Ismert épületei
szerkesztésArvé Adolf Károllyal közösen tervezett épületek
szerkesztés
Önállóan tervezett épületek
szerkesztés- 1910[5] / 1910–1911:[8] Budapest, Gerstenberger-villa, Budapest, Aranka utca 10.[6][9]
- 1913 előtt: Gerstenberger-villa, Budapest, Thököly út 77.[10][11][12]
- 1940: Hajléktalanok menhelye, Budapest, Kerepesi út 29/a.[13]
- 1942: Akkumulátorgyár, Budapest, Váci út[14]
Tervben maradt épületek
szerkesztés- 1911: Törvényszék és fogház, Beszterce (Kiss Lászlóval közösen)[15]
- 1912: utcai árus bódék, Budapest (Kiss Lászlóval közösen)[16]
Ő készítette Mészáros Jánossal a Lipótvárosi Kaszinó kőművesmunkáit is 1895 és 1897 között.[17]
Képtár
szerkesztés-
Thököly út 77.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_42_11_2003_4_3/?pg=29&layout=s&query=gerstenberger
- ↑ a b https://tapolcsanyi.hu/akollegium_tortenetunk.html
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_42_11_2003_4_3/?pg=28&layout=s
- ↑ a b Leánya, Gerstenberger Mária Emma születési bejegyezése, Budapest VII. kerületi állami születési anyakönyv 1273/1904.
- ↑ a b https://tapolcsanyi.hu/akollegium_tortenetunk.html
- ↑ a b Archivált másolat. [2023. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 3.)
- ↑ Tóth és Zsigmond, i. m., 492. o.
- ↑ https://kepeslapmuzeum.hobbipark.hu/buda/aranka-utca-jozsef-foherceg-villaja/
- ↑ https://www.veszpremkukac.hu/izgalmas-budapesti-villak/
- ↑ Zuglói lexikon, i. m., 191. o.
- ↑ http://www.studiolum.com/wang/zuglo/0075.htm
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=tapolcsanyi-u-2&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/TERESFORMA_1942/?query=kerepesi+%C3%BAt+29&pg=68&layout=s
- ↑ http://nol.hu/archivum/archiv-24861-14144
- ↑ Gerle, 83. o.
- ↑ https://24.hu/kultura/2017/01/29/ismeretlen-budapest-nalunk-allhatnanak-a-vilag-legszebb-utcai-arus-bodei/
- ↑ https://index.hu/kultur/jardasziget/2023/05/27/budapest-duna-palota-szalloda-elado-lipotvarosi-kaszino/
Források
szerkesztés- (szerk.) Fodor Béla: Zuglói lexikon, Herminamező Polgári Köre, 2009, ISBN 978-963-9935-05-1 (léteznek a műből 1998-as, 2003-as és 2015-ös kiadások is, elektronikusan a 2009-es elérhető)
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Tóth Vilmos és Zsigmond János: A Farkasréti Temető 3. In: Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
Egyéb irodalom
szerkesztés- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
