Gidófalva
falu Romániában, Kovászna megyében
Gidófalva (románul Ghidfalău) falu Romániában Kovászna megyében. Községközpont, Angyalos, Fotosmartonos és Étfalvazoltán tartozik hozzá.
| Gidófalva (Ghidfalău) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Gidófalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 527095 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64354 |
| Népesség | |
| Népesség | 1208 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1089 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 28,76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 550 m |
| Terület | 42 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′, k. h. 25° 51′45.900000°N 25.850000°EKoordináták: é. sz. 45° 54′, k. h. 25° 51′45.900000°N 25.850000°E | |
 | |
| Gidófalva weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésSepsiszentgyörgytől 5 km-re északkeletre hosszan az Olt bal partján fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésNevét Szent Gedeonról, temploma védőszentjéről kapta.
Története
szerkesztésTerülete ősidők óta lakott. Északi határában bronzkori település nyomaira bukkantak. Déli határában a tatárjáráskor elpusztult Bedeháza falu feküdt. A falut 1332-ben villa Guidonis alakban említik először. 1713-ban tűzvész pusztította. 1764-ben az I. székely huszárezred parancsnoki székhelye lett. 1850-ben ismét tűzvész pusztított. 1910-ben 925 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1113 lakosából 1106 magyar és 7 román volt.
Látnivalók
szerkesztés
- Református temploma az Olt bal parti teraszán emelkedő magaslaton épült 1236 körül a Boldogasszony tiszteletére. A tatárjárás után újjáépítették. A 16. század elején gótikus stílusban átépítették. 1658-ban a tatárok felégették, 1672-ben kijavították, 1802-ben földrengés rongálta meg, 1816-ban helyreállították, 1936-ban újból javították. 1940-ben és 1977-ben földrengési károkat szenvedett. Különálló háromemeletes kaputornya a 15. századi várfalba épült.
- Az 1848/49-es szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Czetz János, születésének 200-ik évfordulóján avatták fel mellszobrát szülőfalujában, a róla elnevezett iskola udvarán. Czetz János örmény-székely gyökerekkel rendelkező kiváló katonaember volt. A szabadságharc bukása után Argentinában folytatta hadi hivatását, eljutva oda, hogy ő alapította meg az Argentin Katonai Akadémiát, melynek öt éven át igazgatója volt, így emlékét Argentinában is őrzik. Szobrának alkotója Demeter István szobrász volt, aki 2019-ben mikóújfalusi andezittömbből faragta ki Csekefalván. A talapzat a szintén mikóújfalusi Incze Sándor faragómester munkája.[2]
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1761-ben Jantsó Pál színész, a kolozsvári színház egyik alapító tagja.
- Itt született 1822-ben Czetz János 48-as honvéd tábornok, Argentínában halt meg, szobra a Buenos Aires-i katonai akadémia előtt áll.
- Itt született 1942-ben Zimán Vitályos Magda iparművész, textilművész.
- Itt született 1947-ben Krajnik-Nagy Károly tanár, szerkesztő, újságíró.
- Itt él és tevékenykedik az 1968-ban született G. Szabó Ferenc költő, író, közíró.
- Itt született dr. Fazakas Sándor szemprofesszor 1892-ben - egyetemi m.-tanár, az orvostudományok kandidátusa, a Hajdú-Bihar megyei Tanács Kórháza nyug. szemészfőorvosa és megyei főszemész.[3]
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Az évfordulós Czetz-rendezvénysorozatot és a szoborállítást a Gidófalva Község Fejlődéséért Egyesület, Kovászna Megye Tanácsa, a Liszt Ferenc Intézet és Magyarország csíkszeredai konzulátusa szervezte. Sántha Imre Géza: Czetz János mellszobra. Köztérkép honlap [1]
- ↑ Dr. Fazakas Sándor Mementó, Háromszék napilap, 2010. július 28.
További információk
szerkesztés- Térképek, rajzok, alaprajzok a gidófalvi templomról
- Balogh László: Történelem a homlokráncban. Gidófalva, 1950; Charta, Sepsiszentgyörgy, 2000
.svg){kind=small}