Giergl Henrik

Giergl Henrik (Pest, 1827. július 9. – Budapest, 1871. május 11.) üvegfestő, üveggyáros. A Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.

Giergl Henrik
Giergl Henrik arcképe (1858), Györgyi (Giergl) Alajos festménye
Született	1827. július 9. Pest
Elhunyt	1871. május 11. (43 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	német származású magyar
Házastársa	Dück Helén (Ilka)
Foglalkozása	üvegművész, üveg-nagykereskedő
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (17/1-3-5)
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Pesten, tiroli eredetű polgárcsaládban született. Apja, Ignaz Giergl üvegesmester, anyja Marie Lockheimer, akinek apja Zuzenhausenból vándorolt be Magyarországra.

Nyolcan voltak testvérek, akik közül ketten kisgyermekkorukban meghaltak. Giergl Henrik a pesti piaristáknál végezte el a 3 grammatikai osztályt, ahol tanára volt Jacob Nachtigall, majd ipariskolába járt. Ezután 1842-ben szülei üvegesinasnak adták Szabadkára. Itt baleset érte, egyik keze súlyosan megsérült. Pesten műtéttel mentették meg kezét, ezután apja műhelyében fejezte be az inaskodást. 1844-ben felszabadult, legény lett apja műhelyében.

Az 1840-es években unokatestvére, Györgyi Giergl Alajos megfestette Giergl Henrik arcképét. 1844-ben elindult 3 éves mesterlegény útjára. 1844. október 13-tól 1846. december 14-ig Bécsben, a neves Lobmeyr-cégnél dolgozott. Ezután Észak-Itáliába ment, ott megismerkedett az olasz üvegesek, üvegkereskedők munkájával. Felkereste a Murano-i üveggyárat. 1847. április 5-én Németország felé indult. Áprilisban megérkezett Neckarbischofsheimbe, ott és környékén felkereste anyai rokonait. Állást nehezen kapott, Végül június 23-szeptember 28 között egy mannheimi üvegesnél dolgozott. Innen Berlin felé indult tovább. Október 19-én beállt egy mesterhez, ki korábban az ő apjánál tanult Pesten. 1848. március 18-án Berlinben kitört a forradalom. 1848. május 1-én Henrik hazaindult Pestre. További utazási terveit (Anglia, Franciaország) az európai helyzet miatt nem tudta megvalósítani. Itthon nemzetőrnek jelentkezett, júliusban hídőrségben vett részt.

Továbbra is apja műhelyében dolgozott. 1851-ben kapta meg mesterlevelét. Naplója szerint ő volt az utolsó, aki a céhes rendszer szerint kapott mesterlevelet. 1851 szeptember-októberében üzleti utat tett, csehországi és német üveggyárakat, üveges-üzleteket keresett fel. Végül meglátogatta németországi rokonait. 1853-ban önálló üzletet nyitott a Kígyó-utcában. 1854-ben feleségül vette Dück Helént, akit mindig csak Ilkának nevezett. 1858-ban Györgyi Giergl Alajos megfestette mindkettejük arcképét.

1865-ben átvette apjának Váci-utcai üzletét. 1865. június 7-én apja meghalt, a következő évben Giergl Henrik felszámolta Párizsi utcai üzletét és a két üzletet a Váci utcában egyesítette. Giergl Henrik 1871 május 11-én halt meg, a családi hagyomány szerint az üveges munka közben szerzett szilikózisban.

Az Iparművészeti Múzeum számos, Giergl Henrik műhelyéből kikerült művészi üvegtárgyat őriz. Több pohara látható az Echsenbach-i (Ausztria) Schnapsglasmuseum-ban.

Családja

Házasságukból 5 gyermeke született, egyikük kiskorában meghalt. Giergl Henrik halála után felesége, majd elsőszülött fia, Giergl Ernő (1860-1899) vitte tovább üzletét, mely 1912-ig állt fenn. Ferenc fia (1861-1894) banktisztviselő lett. Következő fia, Giergl Kálmán (1863-1954) a századforduló korszakának neves építésze lett, végül Margit (1864-1945) énekesnő lett.

Külső hivatkozások

• Györgyi-Giergl művészcsalád honlapja Archiválva 2021. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Egy pesti polgár Európában : Giergl Henrik üvegműves önéletírása, utijegyzetei és naplói 1845-1865; [ford. Györgyi Gézáné Zámor Magda, Gelley Andor, Zimányi Magdolna], Fontes Musei Ethnographiae, Negyvennyolcas idők III. Néprajzi Múzeum, Budapest, 2000