Gladiátor (film, 2000)
A Gladiátor (Gladiator) 2000-ben bemutatott amerikai történelmi film, amelynek rendezője Ridley Scott. A főszerepben Russell Crowe, Joaquin Phoenix és Connie Nielsen látható. 5 Oscar-díjat nyert a 73. Oscar-gála díjkiosztón, beleértve a legjobb film díját is.
Gladiátor (Gladiator) | |
2000-es brit–amerikai film | |
Rendező | Ridley Scott |
Producer | Douglas Wick David Franzoni Branko Lustig |
Vezető producer |
|
Alapmű | David Franzoni |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | David Franzoni John Logan William Nicholson |
Főszerepben | Russell Crowe Joaquin Phoenix Connie Nielsen Oliver Reed Richard Harris |
Zene | Lisa Gerrard Hans Zimmer |
Operatőr | John Mathieson |
Vágó | Pietro Scalia |
Jelmeztervező | Janty Yates |
Díszlettervező | Arthur Max |
Gyártás | |
Gyártó | DreamWorks Universal Pictures Scott Free Productions |
Ország | USA Egyesült Királyság |
Nyelv | angol |
Forgatási helyszín | |
Játékidő | 155 perc |
Költségvetés | 103 000 000 dollár (becsült)[1] |
Képarány | 2,35:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | DreamWorks Distribution MCA/Universal Pictures |
Bemutató | 2000. május 1. 2000. május 18. |
Díj(ak) | 5 Oscar-díj 4 BAFTA-díj 2 Golden Globe-díj |
Korhatár | R |
Bevétel | 187 705 427 dollár 269 935 000 dollár[2] |
Kronológia | |
Következő | Gladiátor II. |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2000. május 1-én, míg Magyarországon 17 nappal később, május 18-án mutatták be a mozikban.
Rövid történet
szerkesztésEgy volt római tábornok bosszút akar állni a korrupt császáron, aki meggyilkolta a családját és őt rabszolgasorba taszította.
Cselekmény
szerkesztésA történet – amely csak néhány ponton követi a római birodalom ismert történetét – Kr.u. 180-ban kezdődik, Marcus Aurelius utolsó hódító hadjáratán: a rómaiak megnyerik az utolsó csatát is a barbár germánok ellen. A csata után Maximusnak, a hadvezérnek egyetlen vágya, hogy hazatérhessen a családjához.
A haldokló Marcus Aurelius császár nem bízik meg saját fiában, Commodusban, ezért Maximusra bízza a vezetést, és megkéri rá, hogy állítsa vissza a köztársaságot. Maximus apjaként szereti az öreg uralkodót, és egykor a lányával romantikus kapcsolata volt; gondolkodási időt kér a haldokló császártól másnap hajnalig.
Marcus Aureliust az éjszaka meggyilkolja a fia, miután az közli vele, hogy nem ő lesz a következő uralkodó, így azonban Commodus kerül hatalomra. Első parancsaival halálba küldi vetélytársát és annak családját, és bár a hadvezér megmenekül, feleségét és fiát meggyilkolják. Maximus rabszolgasorba kerül, és egy afrikai provinciába kerül, ahol gladiátorként kénytelen harcolni.
Eközben Commodus egyre komolyabb ellentétbe kerül a szenátussal. Húga próbálja jó irányba terelni, ám gyermeke élete miatt nem mer nyíltan szembeszegülni a bátyjával, akit beteges, erőszakos nemi vágy fűz hozzá.
Commodus, hogy a nép kedvére tegyen, 150 napig tartó gladiátorjátékot rendez. A játékokon felbukkan a harci eredményei révén igen népszerűvé vált Maximus is. Az egykor kiváló katona sorra nyeri meg a küzdelmeket, és hatalmas népszerűségre tesz szert a nép körében. Maximus egy küzdelem után felfedi a császár előtt kilétét. Később halálos, egyenlőtlen párviadalt vívnak egymással, amiben Commodus elbukik, Maximus pedig belehal a sérüléseibe, és így látja viszont családját: a túlvilágon.
A film valamennyi központi szereplője nagyon erős karakter. Kiemelkedő a főszereplő Maximus, aki a történet elején a császár kérését hallva lényegében azonnal meghozza a döntést arról, hogy vállalja a feladatot – és a történet végén, a halála előtti percben, utoljára még felegyenesedve végre is hajtja.
Szereplők
szerkesztésSzínész | Szerep | Magyar hang |
---|---|---|
Russell Crowe | Maximus | Vass Gábor |
Joaquin Phoenix | Commodus | Rátóti Zoltán |
Connie Nielsen | Lucilla | Fullajtár Andrea |
Richard Harris | Marcus Aurelius | Kristóf Tibor |
Oliver Reed | Proximo | Kránitz Lajos |
Derek Jacobi | Gracchus senator | Fodor Tamás |
Djimon Hounsou | Juba | Janovics Sándor |
Spencer Treat Clark | Lucius Verus | |
David Hemmings | Cassius | Hollósi Frigyes |
John Shrapnel | Gaius | Barbinek Péter |
David Schofield | Falco | Sinkovits-Vitay András |
Tomas Arana | Quintus | Rosta Sándor |
Ralf Moeller | Hagen | F. Nagy Zoltán |
Magyar változat
szerkesztés- Bemondó: Bordi András
- Magyar szöveg: Speier Dávid
- Hangmérnök: Steiner András
- Vágó: Kocsis Éva
- Gyártásvezető: Németh Tamás
- Szinkronrendező: Dóczi Orsolya
A szinkront a Balog Mix Stúdió készítette.
Jelentősebb díjak és jelölések
szerkesztés- Oscar-díj (2001)
- díj: legjobb film
- díj: legjobb színész (Russell Crowe)
- díj: legjobb vizuális effektusok
- díj: legjobb jelmeztervezés
- díj: legjobb hangkeverés
- jelölés: legjobb férfi mellékszereplő – Joaquin Phoenix
- jelölés: legjobb látványtervezés – Arthur Max (látványtervező) és Crispian Sallis (díszlettervező)
- jelölés: legjobb operatőr – John Mathieson
- jelölés: legjobb rendező – Ridley Scott
- jelölés: legjobb vágás – Pietro Scalia
- jelölés: legjobb eredeti filmzene – Hans Zimmer
- jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – David Franzoni, John Logan, William Nicholson
- BAFTA-díj (2001)
- díj: legjobb operatőr
- díj: legjobb vágás
- díj: legjobb film
- díj: legjobb látványterv
- jelölés: legjobb filmzene
- jelölés: legjobb jelmez
- jelölés: legjobb smink
- jelölés: legjobb rendező – Ridley Scott
- jelölés: legjobb férfi főszereplő – Russell Crowe
- jelölés: legjobb férfi mellékszereplő – Joaquin Phoenix
- jelölés: legjobb férfi mellékszereplő – Oliver Reed ((posztumusz)
- jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv
- jelölés: legjobb hang
- Golden Globe-díj (2001)
- díj: legjobb filmdráma
- díj: legjobb filmzene
- jelölés: legjobb rendező – Ridley Scott
- jelölés: legjobb férfi főszereplő (filmdráma) – Russel Crowe
- jelölés: legjobb férfi mellékszereplő – Joaquin Phoenix
Jegyzetek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Gladiátor a PORT.hu-n (magyarul)
- Gladiátor az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Gladiátor a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Gladiátor a Box Office Mojón (angolul)
- A film forgatókönyve
- Gladiátor – Moziplussz