Glasner Mózes

kolozsvári főrabbi
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 23.

Glasner Mózes Sámuel, Moshe Shmuel Glasner (Pozsony, 1856. február 27.[2]Jeruzsálem, 1924. október 19.) kolozsvári főrabbi, Glasner Akiba rabbi apja, Wald Ábrahám matematikus nagyapja.[3]

Glasner Mózes
Született1856. február 27.[1]
Pozsony
Elhunyt1924. október 19. (68 évesen)[1]
Jeruzsálem
Állampolgársága
GyermekeiGlasner Akiba
Foglalkozásarabbi
SírhelyeOlajfák hegye Zsidó Temető
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Glasner Ábrahám (1825–1877) és Ehrenfeld Terézia fiaként született. Elvégezte a pozsonyi jesivát, amelynek akkori vezetője Sámuel Benjámin Szofer anyai részről nagybátyja volt. Tizenkilenc éves korában elvégezte a rabbiképzőt, és 1878-ban Kolozsvár ortodox hitközsége főrabbijává választotta. Ezt az állását 1922-ig töltötte be, amikor fia, Akiba javára lemondott, és Palesztinába költözött, ahol a héber tanítóképzőn talmudi előadásokat tartott. Már 1919-ben csatlakozott a cionista mozgalomhoz, amelyben vezető szerepet játszott. Művei közül legismertebb a Chulin traktátusára írott halachikus munkája: Dor revii (1922).

  1. a b Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. A pozsonyi izr. hitközség születési anyakönyve, 1006/1856. folyószám.
  3. Kása Zoltán: A kolozsvári Wald Ábrahám matematikus családja, in: Adalékok a kolozsvári zsidóság múltjához III. Szerkesztette: Schwartz Róbert, MEGA Könyvkiadó, Kolozsvár, 2015. 61–89. old. Online hozzáférés Archiválva 2019. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

szerkesztés
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Lőwy Dániel: A téglagyártól a tehervonatig. Kolozsvár zsidó lakosságának története. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1998.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.