Gornji Garevci
Gornji Garevci (szerbül: Горњи Гаревци), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
| Gornji Garevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 85 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 7,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,97 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 10″, k. h. 16° 47′ 45″45.086100°N 16.795800°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 10″, k. h. 16° 47′ 45″45.086100°N 16.795800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 40, közúton 49 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re keletre, 220 – 750 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység délnyugati lejtőin fekszik. Több, kis település tartozik hozzá.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 117 | 85 |
| Bosnyák | 5 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 130 | 85 |
Története
szerkesztésA település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az évszázados oszmán uralom 1878. szeptember 6-án ért véget, amikor osztrák-magyar csapatok vonultak be Kozaracra és a szomszédos Prijedorra. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 24 háztartása és 162 ortodox szerb lakosa volt.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Gornji Garevci is azok közé a falvak közé tartozott, amelynek lakosságán 1941. augusztus 1. és 2. között a Kozaracban állomásozó usztasa fegyveresek bosszút álltak a Piskavica és Omarska közötti vasúti pályatest felrobbantása miatt, melyet 1941. július 31-én a Dušan Mijatović vezette niševići felkelők hajtottak végre. Az usztasák a Kozarac környékén fekvő 13 szerblakta falu lakosságából 172 polgárt hurcoltak el, majd kivégezték őket.[5] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
szerkesztésAz itteni második világháborús emlékhely magában foglalja az elesett harcosok síremlékét. Az itteni partizántábor maradványai még 1957-ben is láthatók voltak. Az itteni partizánkórházat a Vitlovska Kosa alatti Gračanica és Mlječanica találkozásánál található két forrás látta el vízzel 1942-ben. Erről tanúskodik a partizánkórháznak és az itt működött nyomdának szentelt emléktábla.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Календар Покоља: 31. јул 1941 и 1942, дан када су почињени многобројни злочини над Србима. jadovno.com . (Hozzáférés: 2024. október 24.)
További információk
szerkesztés- Elaborat osnivanje opštine Kozarac, Kozarac, 2019
- Prijedor város hivatalos oldala
- Prijedor város információs portálja
- Prijedor24.com
