Gradina Korenička
Gradina Korenička falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.
| Gradina Korenička | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Plitvička Jezera |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53230 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 67 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 656 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 44′ 03″, k. h. 15° 43′ 34″44.734167°N 15.726111°EKoordináták: é. sz. 44° 44′ 03″, k. h. 15° 43′ 34″44.734167°N 15.726111°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésOtocsántól légvonalban 40 km-re, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától Korenicától 1 km-re délkeletre az 1-es számú főút mentén fekszik.
Története
szerkesztésA Gradina nevű dombon állt egykor Korenica vára, mely a korbáviai grófok birtoka volt. Első említését abban az adománylevélben találjuk, melyben Miklós, Péter, György és Miklovus korbávaiai grófok 1489 márciusában korenicai kastélyuk mellett ("na kašteli nam v Korenici") egy malmot adományoznak egy bizonyos Utišević Ferencnek. A szerb lakosságú falu lakóinak ősei a 17. században a török által megszállt területről vándoroltak be ide. A korenicai pravoszláv parókiához tartoztak. 1890-ben 242, 1910-ben 204 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. A falunak 2011-ben 74 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 242 | 265 | 204 | 192 | 163 | 133 | 132 | 130 | 124 | 119 | 112 | 126 | 74 |
(1880-ig lakosságát Korenicához számították.)
Nevezetességei
szerkesztés- A főút mellett még emeletnyi magasságban állanak az 1842-ben épített korenicai szerb pravoszláv templom romjai.[4] A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok tiszteletére szentelt pravoszláv templomot 1943-ban felgyújtották, minden értéke és teljes levéltára megsemmisült. A templomot már nem építették újjá, tető és toronysisak nélkül csonkán állanak falai. Parókiájához Vranovača, Vrpile, Ponori, Oravan, Šeganovac, Mihaljevac, Jasikovac, Gradina és Kelebovac falvak tartoznak.
- A Gradina nevű magaslaton még láthatók a korbáviai grófok várának maradványai.
- A Gradina lelőhely keleti lejtője alatt, Korenica déli bejáratánál található a Crkvina nevű lelőhely. Itt, valószínűleg egy középkori templom maradványai felett lakóházak épültek, amelyek közül a régebbi romos állapotban van, az újabb pedig jelenleg elhagyatottan áll.[5]
További információk
szerkesztés- Plitvička Jezera község hivatalos oldala (horvátul)
- Plitvička Jezera község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Plitvicei Nemzeti Park honlapja (horvátul)
- A korenicai honismereti társaság honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A likai térség várai (magyarul)
- Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában(magyarul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7229.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6336.
