Griče
Griče falu Horvátországban Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ribnikhez tartozik.
| Griče | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ribnik |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Nikola Tržok |
| Irányítószám | 47272 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 10″, k. h. 15° 22′ 55″45.536111°N 15.381944°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 10″, k. h. 15° 22′ 55″45.536111°N 15.381944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Griče témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésKárolyvárostól 14 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Ribnik völgyének bejáratánál, a Károlyvárosból a szlovéniai Metlikára tartó főút mellett fekszik. A község legdélibb települése. Fontosabb településrészei Donje és Gornje Griče, valamint Carova draga, Kraljevo brdo (Kranjčev brig), Miškova draga, Novoselova draga, Brdo, Jarmeki, Fabska gorica és Šišnja draga telepek.
Története
szerkesztésA falut a középkorban jobbágyok lakták, birtokosai gyakran változtak. 1300-ban léptek itt birtokba a ribniki uradalom első urai a Babonicsok, akik abban az időben egészen Boszniáig uralták az országot. Griče birtokosai később is a ribniki vár mindenkori urai, a Frangepánok, majd a Zrínyiek voltak. 1408 és 1543 között a török többször is kirabolta a települést. Különösen nehéz volt az 1431-es év, amikor a fosztogatás során a török sok helyi lakost is fogságba hurcolt. 1653-ban új birtokosai az Affelterek lettek. Későbbi urai Nikola Škrgatić, Ignatz Vernić és Aloisie Saxs, valamint örököseik voltak. 1848-ban a jobbágyság megszüntetésével több korábbi nemesi birtokhoz hasonlóan a korábbi jobbágyok léptek itt is birtokba. 1857-ben 315, 1910-ben 320 lakosa volt. Az első világháború idején sokan harcoltak a Monarchia hadseregében a keleti frontokon, akik közül többen nem tértek vissza. A település trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. A második világháború különösen sok szenvedést hozott a településnek. A hadra fogható férfiak többsége csatlakozott az antifasiszta brigádokhoz és közülük sokan elestek. 1944-ben a faluba behatoló usztasák több ártatlan civilt kivégeztek. Az idősebb férfiakat és nőket Károlyvárosba vitték, ahol sokakat megöltek, másokat pedig a jasenovaci fogolytáborba hurcoltak. A honvédő háború idején a gričeiek a horvát hadsereg 110-es, 129-es és 137-es egységeiben és a megye más alakulataiban harcoltak. 2011-ben 64 állandó lakosa volt.
Nevezetességei
szerkesztésKét Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája,[2] melyek közül a régebbi a falun kívül a donje gričei részen egy domboldalban, az újabb a falu közepén áll. A régi kápolna a 1745-ben épült, fatornyú falazott épület, külseje a maga nemében egyedülálló ebben a régióban. Legértékesebb kincse az oltáron álló Szent Anna szobor, kiemelkedő művészeti értékkel bír. Szent Annát a gyermek Szűz Máriával ábrázolja. A kápolnának 1914-ig barokk oltára volt, azonban ekkor a kápolna megújításakor kicserélték a tiroli mester által faragott mai oltárra. Ekkor építették a homlokzat elé az előteret is. Freskói korai historizáló stílusban készültek. A kápolna ma az enyészetnek van kitéve, mivel a hívek az újabb, a faluban álló kápolnát használják.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 315 | 332 | 320 | 350 | 327 | 320 | 291 | 288 | 281 | 281 | 271 | 253 | 164 | 126 | 79 | 64 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3377.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Lopašić, Radoslav: Gradovi oko Kupe i Korane, Matica Hrvatska, 1895.
- Popović, Štefanija:Popis imanja Zagrebačke županije u doba ukidanja feudalnih odnosa
