Großsteinbach

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. január 29.

Großsteinbach osztrák község Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 1256 lakosa volt.

Großsteinbach
A Mária Magdolna-plébániatemplom
A Mária Magdolna-plébániatemplom
Großsteinbach címere
Großsteinbach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásHartberg-fürstenfeldi járás
Irányítószám8265, 8264
Körzethívószám03386
Forgalmi rendszámHF
Népesség
Teljes népesség1248 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság331 m
Terület21,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′ 54″, k. h. 15° 53′ 39″47.148333°N 15.894167°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 54″, k. h. 15° 53′ 39″47.148333°N 15.894167°E
Großsteinbach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Großsteinbach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Großsteinbach a Hartberg-fürstenfeldi járásban
 
Kroisbach kápolnája

Großsteinbach a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Feistritz folyó mentén. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Großhartmannsdorf (330 lakos), Großsteinbach (541 lakos) és Kroisbach an der Feistritz (385 lakos).

A környező önkormányzatok: északnyugatra Feistritztal, északkeletre Hartl, keletre Bad Waltersdorf, délkeletre Großwilfersdorf, délre Ilz, nyugatra Gersdorf an der Feistritz.

Története

szerkesztés

Kroisbach és Großhartmannsdorf első említése 1218-ból származik, amikor Ulrich von Stubenberg, aki Lipót herceggel részt vett az ötödik keresztes hadjáratban, halála előtt a fölöstömi johannitáknak adományozta a két falut. Großsteinbach először a reini apátság 1395-i urbáriumában szerepel. A falvak a középkor során többször gazdát cseréltek, tartoztak a feistritzi, schielleiteni, herbersteini uradalmakhoz, illetve a waltersdorfi plébánia haszonbérletébe. "Stainpach" önálló plébániájáról 1400-ban írnak először.

A magyar határ közelében fekvő falvakat az évszázadok során többször feldúlták. 1418-ban mindhárom települést elpusztították a magyarok. Az 1469-es Andreas Baumkirchner-féle nemesi felkelés hadseregek vonulásával és a falvak kifosztásával járt. 1480 katasztrofális évében Mátyás magyar király seregei, sáskajárás és pestis egyszerre pusztította Kelet-Stájerországot. 1605-ben Bocskai hajdúi dúlták fel Großsteinbach-ot. 1704-ben a betörő kurucok kifosztották a környező falvakat, de - a helyi lakosok szerint az imádkozó körmenet hatására - a három település előtt északnak fordultak (a csodának tartott eseményt Blaindorf templomában festményen örökítették meg).

A két világháborúban a három faluból összesen 125-en estek el. Ezenkívül a náci hatalomátvétel után a helyi orvos öngyilkosságot követett el, a postást pedig meggyilkolta a Gestapo.

A három község önkormányzatát 1968-ban egyesítették.

A großsteinbachi önkormányzat területén 2017 januárjában 1256 fő élt. A lakosságszám 2001-ben érte el csúcspontját 1357 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 1,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben Hirnsdorfban a lakosok 96,2%-a római katolikusnak, 0,6% evangélikusnak, 1,1% muszlimnak, 1,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a községben.

Látnivalók

szerkesztés
  • a Mária Magdolna-plébániatemplomot először 1400-ban említik, mai késő barokk külsejét a 17. században nyerte el.
  • az 1693-as plébánia
  • Großhartmannsdorf Nepomuki Szt. János-kápolnája
  • Kroisbach Szt. Flórián-kápolnája
  • Stájerországban csak a község területén él a védett kockásliliom

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Großsteinbach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.