Guyanai-masszívum

(Guyanai-hegyvidék szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. február 27.

A guyanai-masszívum vagy guyanai-pajzs Dél-Amerika északi részén húzódó földrajzi terület. Hatalmas, gyéren lakott terület, amely Venezuela déli felét, Brazília északi részét, Guyana, Suriname és Francia Guyana nagy részét magába foglalja.

Guyanai-masszívum
Magasság348 m
HelyDél-Amerika
Legmagasabb pontPico da Neblina
Elhelyezkedése
Guyanai-masszívum (Dél-Amerika)
Guyanai-masszívum
Guyanai-masszívum
Pozíció Dél-Amerika térképén
é. sz. 5° 08′ 36″, ny. h. 60° 45′ 45″5.143333°N 60.762500°WKoordináták: é. sz. 5° 08′ 36″, ny. h. 60° 45′ 45″5.143333°N 60.762500°W
Térkép
Térkép
a guayanai masszívum piros vonallal körbehatárolva
a guayanai masszívum piros vonallal körbehatárolva
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai-masszívum témájú médiaállományokat.

Nagy része az erdőkkel borított Guyanai-hegyvidékhez tartozik.

Ez hullámos hegyvidék, melynek felszínén kristályos kőzetek váltakoznak homokkövekkel; igen ellenálló, kvarcittal átjárt táblavidék, fedett ősmasszívum. Északi pereme 500-600 méterig emelkedő dombvidék, melyet északon, az Atlanti-óceán mentén mocsaras parti síkság övez. Déli irányban hirtelen emelkedik. Itt már gyakran a 2000 métert is meghaladják a hegycsúcsok. Legmagasabb pontjai a Pico da Neblina, (kb. 2994 m) Brazília és Venezuela határán, és a Roraima-hegy (2810 m) Brazília, Venezuela és Guyana hármashatárán. Jellegzetes táblahegyei az ún. tepuik. Sok ilyen tepui található a venezuelai Canaima Nemzeti Park területén. A hegyvidék keleti része fedetlen, ősi gránit és gneisz kőzetei lealacsonyodó tönkfelszínt alkotnak. A hegyvidékben sok folyó ered, ezek legtöbbje délen az Amazonas, északon az Orinoco vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók gyakran óriási vízesésekkel bukdácsolnak lefelé. Az Angel-vízesés 979 méter magasságból zuhan le. Ez a világ legmagasabb vízesése.

A hegység területén gyémántot, aranyat, vasércet bányásznak, és értékes trópusi fát termelnek ki, amelyek gyakran ellenőrzés nélkül és illegálisan kerülnek a világpiacra. A sztyeppén kakaót, cukornádat, banánt, kávét, gumit, rizst stb. termesztenek.

Egyenlítői éghajlata forró és bő csapadékú.

Hivatkozások

szerkesztés
  • Futó József: Közép- és Dél-Amerika, 1965

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Guayana című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.