Gyáni Imre

(1913–2009) magyar pedagógus, politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 23.

Gyáni Imre (Kisújszállás, 1913. augusztus 16.Dunakeszi, 2009. január 1.) középiskolai tanár, Hódmezővásárhely díszpolgára.

Gyáni Imre
Született1913. augusztus 16.
Kisújszállás
Elhunyt2009. január 1. (95 évesen)
Dunakeszi
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • pedagógus
  • középiskolai tanár
  • politikus
TisztségeSzeged főispánja (1947. november 12. – 1949. július 1.)
IskoláiDebreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1938)
KitüntetéseiHódmezővásárhely díszpolgára (2006)
SablonWikidataSegítség

Édesapja Gyáni Ignác (1870–1953) gazdálkodó, édesanyja Veres Terézia (1881–1962). Testvérei: Gyáni Ferenc (1902–1974) gazda, Gyáni Lajos (1906–1991) nyomdász, Gyáni Gyula (1908–1963) asztalos és Gyáni Sándor (1910–1993) középiskolai tanár.[1]

1942-ben házasságot kötött Csáki Margit (1920) óvónővel. Két gyermekük született, Gyáni Lajos (1943) épületgépész-mérnök és Gyáni Gábor egyetemi tanár, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Pályafutása

szerkesztés

Elemi iskoláit Battonyán és Dévaványán végezte, a kisújszállási református gimnáziumban érettségizett 1933-ban. 1938-ban történelem-latin-földrajz szakon szerzett diplomát a Tisza István Tudományegyetemen. Egyetemi évei alatt, 1937-ben a Márciusi Front debreceni csoportjának alapító tagja.

1940-től a Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára, majd igazgatóhelyettese. 1950 és 1957 között a gimnázium igazgatója volt.

A második világháború után a Nemzeti Parasztpárt tagja (1945–1949), 1948 áprilisától az országos vezetőségbe is beválasztották. 1946-tól tagja a hódmezővásárhelyi törvényhatósági bizottságnak. 1947-1949 között Szeged főispánja. 1954-től 1957-ig a Hazafias Népfront hódmezővásárhelyi elnöke tisztét töltötte be.

1956. október 19-én engedélyezte a Diákparlament összehívását a Bethlen Gábor Gimnáziumban. 1956. október 29-én törvényesen titkos választáson a Nemzeti Bizottság elnökévé választották. November 1-jén jelentős szerepet játszott a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetének újjászervezésében.

1957. január végén letartóztatták, előbb Kistarcsára, majd Tökölre internálták. 1958-ban a szegedi Népbíróság 6 év börtönbüntetésre ítélte. Előbb a szegedi Csillagbörtönben, majd Vácott raboskodott. 1958 tavaszán örökre eltiltották a tanári pályától. Amnesztiával, 1960. április 4-én szabadult.

1960-tól 1967-ig az Agrártudományi Kutató Intézet külső munkatársa volt, majd 1981-ig a Hídépítő Vállalat raktárvezetője Makón, majd Szegeden. 1982-ben nyugállományba vonult.

  • A nádori méltóság a XVII. században Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1937)[1]
  • A felszabadult Hódmezővásárhely tíz éve (1944–1954) (Csongrád megyei füzetek. 2., Szeged, 1954).[1][2]

Elismerései

szerkesztés
  • Köztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1948)
  • 1956-os Emlékérem (1991)

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából példaértékű helytállásának elismeréseként „Hódmezővásárhely díszpolgára” kitüntető címet adományozott neki.

Emlékezete

szerkesztés

2013. október 23-án a Bethlen Gábor Református Gimnázium folyosóján felavatták Gyáni Imre portré-domborművét. Az alkotást Erdős Péter és Návay Sándor szobrászművész készítette.[3]

  1. a b c Névpont.hu: Gyáni Imre - Névpont 2016 (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. október 8.)
  2. Monguz OPAC: A felszabadult Hódmezővásárhely 10 éve : 1944-1954 (magyar nyelven). [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 8.)
  3. * Promenad.hu: Méltó helyet kapott dr. Gyáni Imre domborműve (fotókkal) (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. október 8.)[halott link]

További információk

szerkesztés
  • Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja (1932–1962) (Budapest, 1996)