Gyárfás István (történész)

Léczfalvi Gyárfás István (Dömsöd, 1822. július 17. – Kiskunhalas, 1883. július 16.) magyar jogász, táblabíró, történész, az MTA levelező tagja.

Gyárfás István
Született	1822. július 17. Dömsöd
Elhunyt	1883. július 16. (60 évesen) Kiskunhalas
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogász, táblabíró, történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyárfás István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Nemes léczfalvi Gyárfás Pál prédikátor és Páli Zsuzsanna fiaként született, 1822. július 21-én keresztelték Dömsödön. Édesapja református lelkészként került Kiskunhalasra, így gyermekkorában itt nevelkedett, majd itt végezte a gimnáziumot is. Jogi tanulmányait Debrecenben kezdte és 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett Pesten.

Ügyvédi gyakorlatát Eperjesen, Pozsonyban és Pesten végezte. Később hazatért Kiskunhalasra. 1848–1849-ben Kiskunhalason részt vett a forradalmi eseményekben, a város aljegyzőként, és szabadcsapatot is szervezett. Világos után menekülnie kellett, mert körözték, de 1850-ben végül felmentették.

1851-től Kiskunfélegyháza járási alkapitánya, majd 1854-től Gödöllőn szolgabíró. 1862-től kerületi táblabíró lett Kiskunhalason. 1871-től Szabadka városában királyi ügyész, 1873-tól ítélőtáblai rendes bíró Budapesten.

1870–1876 között a kiskunhalasi református egyház főgondnoka volt. 1878-tól az MTA levelező tagja lett. A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja volt.

Munkássága

Jogász hivatása mellett történeti kutatásokat is végzett. Fő szakterületei a jászkunok története, de nyelvészeti, régészeti emlékek feltárásai, vizsgálatai is foglalkoztatták. Emellett jogi, gyümölcsészeti és kertészeti írásai is megjelentek.

Cikkei, tanulmányai olvashatóak a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Ujság, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Halasi Újság című lapokban.

Művei

• Tárnokvölgyi ütközet, és a hunscythák temetkezési módja, Századok, 1867
• A jászkunok története I-IV., Kecskemét, 1870–1885
• Czölöpmaradványok Halason, In: Archeológiai Értesítő, 1870. II. köt., 189–195. o.
• A fekete sereg, Századok, 1877
• Dobó István Egerben (székfoglaló értekezés), Budapest, 1879, (Értekezések a tört. tud. köréből. VIII. 5.), (online elérés a REAL-EOD-on)
• A paraszt vármegye, Budapest, 1882, (online elérés a REAL-EOD-on)
• A jászkúnok nyelve és nemzetisége, Budapest, 1882, (online elérés a REAL-EOD-on
• A Petrarka-codex kún nyelven, Budapest, 1882. (online elérés a REAL-EOD-on)
• A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése, Budapest, 1883, (online elérés az archive.org-on)
• Jerney János emlékezete (Emlékbeszédek I. 9.), Budapest, 1884
• Őskeresztény műemléki tanulmányok, Budapest, 1887
• Pannónia őskeresztény emlékei, Budapest, 1889, (online elérés a REAL-EOD-on)
• Magyar Tudományos Akadémiai Almanach, Budapest, 1881, 1883
• Magyar Könyvészet, Budapest, 1879, 1881–1885

Emlékezete

• Kiskunhalason nevét márványtábla, szobor és utca is őrzi.
• A Kiskunhalasi Református Kollégium Diákotthona viseli a nevét.
• Sírja a kiskunhalasi régi református temetőben található.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Kiskunhalas Almanach
• Akadémiai Levéltár
• Fekete Dezső: Gyárfás István (1822-1883) élete és munkássága. Kiskunhalas, 1983

További információk

• Síremléke Kiskunhalason