Gyárváros (városrész, Győr)
A Gyárváros és az Ipari Park Győr városrészei.
| Gyárváros (Győr) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Győr |
| Alapítás ideje | 1271 |
| Irányítószám | 9027 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8 km² km² |
| Távolság a központtól | 2+3 km |
| Elhelyezkedése | |
 Gyárváros (Győr)
Pozíció Győr térképén
| |
 é. sz. 47° 41′ 04″, k. h. 17° 39′ 55″47.684500°N 17.665400°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 04″, k. h. 17° 39′ 55″47.684500°N 17.665400°E | |
| Gyárváros (Győr) weboldala | |
Gyárváros
szerkesztésA város ipartelepeinek nagy része a város északkeleti szélére települt. Ez a választás nagyon észszerű volt, mert az uralkodó széljárás az év nagyobb részében északnyugati, így a szél általában a gyárak szennyét, illetve bűzét nem viszi a lakótelepek vagy a belváros felé. A klasszikus értelemben vett Gyárváros északon a Mosoni-Duna, nyugaton a Vas Gereben utca és a Fehérvári út, délen a MÁV 1-es számú Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonala (Győr-Gyárváros megállóhely), keleten pedig az Iparcsatorna által határolt terület, teljes kiépülése még napjainkban is folyik. Ez a város keleti oldalát övező nagy mocsaras terület volt mely csak a Duna töltés emelése óta vált lassanként szárazzá. A szeszgyár területén korábban egy a Káptalandombhoz és a Kálvária-dombhoz hasonló parti dűne volt, melyet a gyárépítések megkezdése előtt elhordtak. Ezen az egykori a mocsaras területből kiemelkedő dűnén helyezkedett el a kora középkori Győr egyik magja, a tatárjárás során elpusztult Civitas Regalis (Királyi Győr). Korábban avar település létezett a területen.
A klasszikus értelemben vett Gyárváros volt tulajdonképpen hazánk első ipari parkja, ma azonban a területen egykor működött üzemek jó része megszűnt, vagy itteni telephelyeit felszámolta. Ma az Ipar-csatorna keleti oldalán és a Budapest-Bécs vasútvonal déli oldalán lévő Ipari Parkban vannak a város nagy ipari üzemei. A Belvárostól keletre és délkeletre, a Budapest-Bécs vasútvonal két oldalán a XIX. század második felében jelentős ipari üzemek létesültek. A Szeszgyár és Finomító, tőle nyugatra a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár gyártelepe épült fel. 1905-ben az akkori Gráb-gyár – ma Graboplast Rt. – együttese létesült. Az itt működő üzemeket az első és második világháború közötti időszakban újabbak követték. A terület kiépülése az 1950-es években tovább folytatódott. 1990 után több gyárépület új rendeltetést kapott. A Győri Textilgyár egykori hatalmas gyártócsarnokában bevásárlóközpontot alakítottak ki. Napjainkban a terület kereskedelmi jellege egyre erősödik. Korábban a Széchenyi hídról balra a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Vasúti járműtelephelye állt. Mára a kiköltözött telephely helyén az Árkád üzletközpont épült fel, mellette a Városrét épülő látványa fogad.
Az ipartelepektől keletre 1904 és 1917 között két ütemben lakónegyed épült. A gyárvárosi munkáskolónia a századforduló szecessziós építészetének kiemelkedő városépítészeti alkotása. Hazánkban elsők között itt sikerült megvalósítani a nem központi, „helyi” tanácsi (önkormányzati) városképi védelmet. A rendeletnek köszönhető, hogy a városrész nemkívánatos átalakulása lelassult, a történeti épületek helyreállításának és az új épületek megformálásának építészeti színvonala emelkedett. Ma már a negyed műemléki jelentőségű terület. A Mátyás téren épült fel 1928-1929-ben Jézus Szentséges Szívének szentelt plébániatemplom, a modern magyar templomépítészet első remekműve. A második világháború folyamán a kazettás famennyezetet gyújtóbombák égették le. Az újjáépítésnél a kazetták helyett vasbeton födémet alkalmaztak.
Gyárváros északkeleti része Kiskút, a város hagyományos kiránduló helye. Az erdős, ligetes területet keleten az Iparcsatorna határolja. Területének nagyobb részét lakóházakkal építették be, de a Kiskút ligetben kapott helyet a 30 000 nézőt befogadó Győri ETO Stadion, a Magvassy Mihály Városi Sportcsarnok, a Műjégpálya és a Xantus János Állatkert is. A hajdani győri repülőtér területén a második világháború idején a Messerschmitt repülőgépgyár harci gépeit próbálták ki, majd a belföldi légi közlekedés megszüntetésig itt működött Győr polgári repülőtere. Az 1960-as évektől jelentős ipari üzemek épültek fel az egykori repülőtér területén. Ma többek között itt találjuk a Rába ipari létesítményeit, korszerű üzemcsarnokait és öntödéjét. A Rába telephelyétől északra az Audi Hungária Motor Kft gyártelepe gyors ütemben bővül még a mai napig is. Az Audi, a Rába gyár 100 000 m2-re tervezett és részlegesen megépített csarnokát felhasználva fejlesztette ki gyártelepét. A Bécs-Budapest vasútvonal mentén és Hecsepuszta területén is jelentős ipari üzemek sorakoznak. Győr ipartelepein naponta több műszakban több, mint 100 000 ember dolgozik.
Egy kötetnyi történelem
szerkesztésa "Gyárváros Győrben" című 2007 októberében megjelent szerkesztett kötet e városrész száz évének történetét dolgozza fel. A megjelenésében és tartalmában is igényes – angol és német nyelvű összefoglalóval kiegészített mű számos érdekességet és ezidáig nem publikált dokumentumot vonultat fel a városrészről, az itt élő emberek életéről és az iparkerületben letelepült patinás cégekről. A könyvet a Győr-gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület adta ki. A kiadvány a Competitor-21 Kiadó Kft. gondozásában jelent meg.
Ipari park
szerkesztésA többi, illetőleg a kisebb vállalkozások, a város által létesített, előközművesített, Ipari park-ban kaptak helyet. Ez volt az ország első és máig legnagyobb iparilag centralizált telepe. Az ipari park Gyárvárostól keleti irányban található. A földek korábban mezőgazdasági művelés alól lettek kivonva. A dolgozókat bérelt és városi autóbuszok viszik a város központjaiba illetőleg lakóhelyeikre. II. János Pál pápa győri látogatásakor 1996. szeptember 7-én a park területén celebrált misét kb. 300 000 ember előtt. Mára már az ipari park telítődött.