Gyűrűs-köd
A Gyűrűs-köd (M57, NGC 6720) az egyik leghíresebb planetáris köd a Lant csillagképben. Charles Messier fedezte fel 1779. január 31-én.
Gyűrűs-köd | |
A James Webb űrtávcső 2023-as, infravörös felvétele a ködről | |
Megfigyelési adatok | |
Epocha | J2000.0 |
Csillagkép | Lyra |
Rektaszcenzió | J2000.0 |
Deklináció | 33,029134207284° |
Távolság | 2566,75 fé, 786,968 pc |
Típus | planetáris köd |
Korábban a felfedezést Antoine Darquier de Pellepoix (1718-1802) toulouse-i csillagásznak tulajdonították, aki 1779 februárjában írta le,[1] miközben egy üstökös mozgását figyelte. Charles Messier abban az évben katalogizálta M57 néven. Darquier élesen elhatárolt, halvány, korong alakú jelenségnek írta le, amelyet a Jupiter bolygóhoz hasonlított, ennek nyomán nevezte el az ilyen objektumokat planetáris ködöknek William Herschel.
A 2300 fényévnyi távolságra lévő objektum kb. 20 000 évvel ezelőtt alakult ki a középpontjában található halvány, 14,8m fényes[2][3] fehér törpe által ledobott gázburokból. Jelenleg 1,3 fényév átmérőjű és 18–19 km/s sebességgel tágul. A köd kialakulását okozó központi csillag létezéséről elsőként 1800-ban, Friedrich von Hahn számolt be, de ezt mások nem tudták megerősíteni, létezése csak akkor bizonyosodott be, amikor 1886. szeptember 1-én Gothard Jenő herényi magán csillagvizsgálójának 26 cm átmérőjű tükrös távcsövén keresztül egy 30 perces expozíciós idejű fényképet készített a ködről, amelyen jól látszott a csillag.
Megfigyelése
szerkesztésA Lant csillagképben, a β és γ Lyrae csillagok között félúton található.
- Rektaszcenzió: 18h 53m 35.08s
- Deklináció: +33° 01′ 45.0"
- Látszólagos fényesség: 8,8m
- Látszólagos kiterjedés: 2,5' x 2'
Galéria
szerkesztés-
A Gyűrűs-köd a Lant csillagképben
-
A Gyűrűs-köd infravörös felvételen
-
Egy HaRGB-kép a ködről, amelyen szélei is látszanak
-
Egy amatőr csillagász képe a ködről
További információk
szerkesztés- polaris.mcse.hu: A hónap témája, 2003. július: Füstkarika az égen
- Az M57 a Google Sky-on
- Gyűrűs-köd: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
- Mallas, John H. – Kreimer, Evered. A Messier-album. Gondolat Kiadó (1985). ISBN 963-281-572-6
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Darquier 1779 szeptemberében írt levelében jelezte Messier-nek, hogy az ő megfigyelése nyomán figyelte meg az objektumot 1779 február második hetében
- ↑ Observing and Cataloguing Nebulae and Star Clusters: From Herschel to Dreyer's New General Catalogue. Cambridge University Press, 42–43. o. (2010). ISBN 0-521-19267-6
- ↑ Crossen, Craig, Rhemann, Gerald. Sky Vistas: Astronomy for Binoculars and Richest-Field Telescopes. Springer (2004). ISBN 3-211-00851-9. OCLC 52424007
Források
szerkesztés