Gyermek- és családi mesék
A Gyermek- és családi mesék (németül: Kinder- und Hausmärchen) Jacob és Wilhelm Grimm 1812 és 1857 között megjelent népmesegyűjteménye, a világ egyik legismertebb mesegyűjteménye, melyet az UNESCO 2005-ben a világörökség részévé nyilvánított. A benne foglalt történeteket rengetegszer dolgozták és dolgozzák fel máig a filmművészetben, színházban, zenében egyaránt, többek között Walt Disney is filmesített és merített a gyűjteményből. A német romantika egyik jelentős alkotása, olyan közismert meséket tartalmaz, mint a Jancsi és Juliska, Hófehérke, Hamupipőke és még rengeteg olyan német népmesét, melyek addig szájhagyomány útján terjedtek, és a Grimm testvérek tettek híressé. A Grimm testvérek voltak az elsők, akik arra törekedtek, hogy a történetek eredeti, népies nyelven legyenek leírva. A gyűjteményben szinte az összes meseműfaj fellelhető: tündérmese, fabula, állatmese, tréfás mese, találós mese egyaránt.
Gyermek- és családi mesék | |
Az 1819-es kiadás címoldala | |
Szerző | |
Eredeti cím | Kinder- und Hausmärchen |
Ország | Németország |
Nyelv | német |
Téma | német irodalom, romantika |
Műfaj | mesegyűjtemény |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1812 |
Magyar kiadó | Magvető Könyvkiadó |
Magyar kiadás dátuma | 1989[1] |
Fordító | Adamik Lajos, Márton László |
Illusztrátor | Ludwig Richter |
Borítógrafika | Ludwig Richter |
Média típusa | könyv |
Oldalak száma | 678 (1989) |
ISBN | ISBN 9631422291 (1989) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermek- és családi mesék témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiadástörténet
szerkesztésAz első kiadás két részből állt, 1812-ben jelent meg az első, 86 történetet tartalmazva, a második 1815-ben, 70 történetet foglalva magába. A harmadik kiadás 1837-ben jelent meg, a negyedik 1840-ben, az ötödik 1843-ban, a hatodik 1850-ben és a hetedik, végső pedig 1857-ben. Az utolsó, 1857-es kiadás 211 mesét tartalmazott. Ezt az 1857-es végső kiadást fordította aztán le először szöveghűen Adamik Lajos és Márton László 1989-ben. Az első kiadásokat sok kritika érte, mivel elvileg gyermekmeséket tartalmaztak, mégis sokszor előfordultak bennük olyan dolgok, amiket nem a gyerekeknek szántak: például szexuális utalások vagy véres kegyetlenségek. Sok változtatáson mentek át a kiadások, a Grimm testvérek sok dolgon változtattak, enyhítettek. Például Hófehérke, valamint Jancsi és Juliska gonosztevője az első kiadásban a vér szerinti anyjuk volt, ezt a következő kiadásokban már mostohára változtatták a fivérek, vagy Rapunzel meséjében az első kiadásban szereplő szexuális utalásokat kivették. De sok kegyetlen, erőszakos elem a mesékben maradt, különösen, ha a gonosz büntetéséről volt szó.
1825-ben a testvérek kiadtak gyerek olvasók számára egy 50 mesét tartalmazó kötetet Kleine Ausgabe (Kis kiadás) címmel. Ez a gyerekváltozat még 10-szer került kiadásra 1825 és 1858 között.
Magyar kiadások és fordítások
szerkesztésNagyon sokáig a Grimm-meséknek nem volt szöveghű magyar fordítása. A történeteket sokszor felvizezték, sok momentumot kihagytak belőlük, így 1989-ig igazából átdolgozásokról beszélhetünk.
Karády Ignác Regék. Nagyobb gyermekek számára című kötetét 1847-ben adták ki, melyben különböző német mesegyűjteményekből válogatott meséket és fordított magyarra, többek között a Grimm fivérek könyvéből is.
Az első fontos kiadás először 1861-ben jelent meg Nagy István fordításában, Gyermek- és házi regék címmel, két kötetben, mely 50 mesét tartalmazott.
A 20. század elején Benedek Elek ültetett át néhány mesét magyarra, és jelentetett meg A Grimm testvérek összegyűjtött meséi címmel. Sok magyar népmesei szófordulattal tűzdelte meg a meséket.
Az 1950-es években Rónay György 50 mesét fordított, illetve dolgozott át. 1959-ben Urbán Eszter tolmácsolásában 25 mese jelent meg a Ligetszépe című kötetben.
Az első teljes szöveghű magyar Grimm-fordítás 1989-ben jelent meg Gyermek- és családi mesék címmel a Magvető Könyvkiadónál, Márton László és Adamik Lajos fordításában. Ez volt az első olyan magyar fordítás, amelynél a szöveghűségre törekedtek a fordítók, így azokat a meséket, amelyek német tájnyelven íródtak, magyar tájnyelven fordították le. Így Hófehérke Hófejírke, Piroska pedig Pirosbúbocska címmel szerepel.
Hatása
szerkesztésA Gyermek- és családi mesék hatására sok országban elkezdtek népmesegyűjtéssel foglalkozni. Az oroszoknál Alekszander Afanaszjev, a norvégoknál Peter Christen Asbjørnsen és Jørgen Moe, az angoloknál Joseph Jacobs, az amerikaiaknál Jeremiah Curtin, a magyaroknál pedig Benedek Elek és Arany László kezdtek népmesegyűjtéssel foglalkozni.
A Gyermek- és családi mesékben szereplő történetek Adamik Lajos és Márton László fordítása alapján
szerkesztés
|
|
Az utolsó kiadásból kihagyott mesék
szerkesztésAz alábbi felsorolás az utolsó 1857-es kiadásból kihagyott történetek címeit tartalmazza. Ezek a mesék magyarul először Adamik Lajos és Márton László fordításában jelentek meg a Kalligram Könyvkiadónál, Az oroszlán és a béka - Ismeretlen Grimm mesék címmel, 2016-ban.
- A csalogány és a kuszma (Von der Nachtigall und der Blindschleiche)
- A levágott kéz (Die Hand mit dem Messer)
- A gyerekek, akik bölléresdit játszottak egymással (Wie Kinder Schlachtens miteinander gespielt haben)
- A halál és a lúdpásztor (Der Tod und der Gänsehirt)
- A csizmás kandúr (Der gestiefelte Kater)
- A kendő, az iszák, az ágyúkalapocska meg a kürt (Von der Serviette, dem Tornister, dem Kanonenhütlein und dem Horn)
- A különös vendégség (Die wunderliche Gasterei)
- Fajankó János (Hans Dumm)
- Kékszakáll (Blaubart)
- Hurleburlebuc (Hurleburlebutz)
- Az Okerlo (Der Okerlo)
- Egérbőr királykisasszony (Prinzessin Mäusehaut)
- Körtécske nem akar lehullani (Das Birnli will nit fallen)
- A gyilkos kastély (Das Mörderschloss)
- Az asztalos és az esztergályos (Vom Schreiner und Drechsler)
- A három nővér (Die drei Schwestern)
- Hóvirág (Schneeblume)
- János királyfiról (Vom Prinz Johannes)
- Borsószem királykisasszony (Die Prinzessin auf der Erbse)
- A szorgos és a rest (Der Faule und der Fleißige)
- Der gute Lappen
- Szent Rémület úrnő (Die heilige Frau Kummernis)
- A varjak (Die Krähen)
- Az oroszlán és a béka (Der Löwe und der Frosch)
- Der Räuber und seine Söhne
- A katona és az asztalos (Der Soldat und der Schreiner)
- A hűséges állatok (Die treuen Tiere)
- A balszerencse (Das Unglück)
- A vadember (Der wilde Mann)
Magyarul
szerkesztés- Regék. Nagyobb gyermekek számára; ford. Karády Ignác, Heckenast Gusztáv, Pest, 1847
- Gyermek s házi regék. 1-2.; Grimm után Nagy István, Engel és Mandello, Pest, 1861 (Ifjúsági könyvtár)
- Regék és mesék. - Grimm regéinek felhasználásával; átdolg. Gaál Mózes, Franklin Társulat, Bp., 1895
- Grimm testvérek legszebb meséi.; A magyar ifjúságnak elmeséli Baróti Lajos, Rozsnyai Károly Kiadása, Bp., 1900
- Grimm testvérek meséi; Magyarba átültette Benedek Elek, Franklin Társulat, Bp., 1904
- A legszebb Grimm mesék; ford. Mikes Lajos, ill. Geiger Richard; Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv.-társ., Bp., 1905
- A legszebb Grimm mesék; ford. Dávid Margit, M. Keresk. Közlöny., Bp., 1907
- Grimm legszebb meséiford. Ritoók Emma, ill. Fáy Dezső; Athenaeum Kiadása., Bp., 1943
- Grimm legszebb meséi; ford. és átdolg. Rónay György, ill. Róna Emy; Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1955
- Ligetszépe - Német népmesék a Grimm-testvérek gyűjtéséből; ford. Urbán Eszter, ill. Lóránt Péterné; Európa Könyvkiadó, Bp., 1959 (Népek meséi)
- Gyermek- és családi mesék; ford. Adamik Lajos és Márton László, ill. Ludwig Richter; Magvető Könyvkiadó, Bp., 1989
- Az oroszlán és a béka - Ismeretlen Grimm-mesék; ford. Adamik Lajos és Márton László, Pesti Kalligram, Bp., 2016
Jegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Grimms' Fairy Tales című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Grimms Märchen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.