Hányás

A hányás (vomitus vagy emesis) elsősorban védekezési folyamat, melynek során a szervezet megszabadul a tápcsatornába (a gyomorba, a duodenumba vagy a vékonybél további szakaszaiba) került, minőségében vagy mennyiségében nem megfelelő tápláléktól, egyes mérgező anyagoktól vagy fertőző mikroorganizmusoktól. A hányás megelőzi, hogy az ártalmas tartalom végigjuthasson a tápcsatornán, a tartalom a szájon át távozik.

Kiváltó okok

A gyomor túlzott feszítése (túltelődése és/vagy károsodása például alkohol hatására), vagy a hasűri nyomásfokozódás
Kellemetlen szagok, érintés, látványok vagy képzetek miatt
Garatnyálkahártya érintése
Terhesség alatt felléphet a reggeli hányás (vomitus matutimus), súlyosabb esetben terhességi vészes hányás (hyperemesis gravidarum)
Agyi nyomásfokozódás (agyödéma, agyvérzés vagy agydaganat esetén)
Egyensúlyszerv ingerlése miatt (például tengeribetegség, forgó mozgás)
Erős fájdalom miatt
Gyógyszerek hatására (lehetséges terápiás jellegű vomitus, az orvos által szándékosan kiváltott hányás emetikumokkal, például apomorfinnal)
Sugárterhelés hatására (daganatok besugárzása után)

Lehetséges azonban az ingert leküzdeni, amennyiben nem mérgezés vagy fertőzés lehetősége áll fenn.

Hányinger

Magát a hányást - az esetek többségében - mással össze nem téveszthető szubjektív rosszullét érzete előzi meg, ezt nevezik hányingernek (nausea). Magát a hányingert vegetatív idegrendszeri tünetek alkotják, ezek a következők:

Szabálytalan vagy szapora szívműködés
Arcsápadtság
Verejtékezés
Fokozott nyáltermelődés

Ez a bevezető szakasz folyamatosan megy át előbb az öklendezés, majd a tulajdonképpeni hányás (expulzió) szakaszába