Hárs (növénynemzetség)

Hárs
	Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Mályvavirágúak (Malvales);
Család:	Mályvafélék (Malvaceae);
Alcsalád:	Hársfaformák (Tilioideae);
Nemzetség:	Hárs (Tilia); L.
Fajok
	amerikai hárs (Tilia americana); amuri hárs (Tilia amurensis); Tilia caroliniana; kínai hárs (Tilia chinensis); Tilia chingiana; kislevelű hárs (Tilia cordata); gyapjasbibeszálú hárs (Tilia dasystyla); krími hárs (Tilia euchlora); európai hárs (Tilia x europaea); Tilia flavescens; szálkáslevelű hárs (Henry-hárs) (Tilia henryana); Tilia heterophylla; Tilia insularis; Tilia intonsa; japán hárs (Tilia japonica); Tilia johnsoni; Tilia kiusiana; Tilia mandshurica; Tilia maximowicziana; Tilia miqueliana; Tilia moltkei; mongol hárs (Tilia mongolica); Tilia nobilis; Tilia oliveri; Tilia paucicostata; nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos); Tilia praecox; Tilia taqueti; ezüst hárs (Tilia tomentosa); Tilia tuan;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hárs témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hárs témájú médiaállományokat és Hárs témájú kategóriát.

A hárs vagy hársfa (Tilia) nemzetség a mályvafélék családján belül a hársfaformák (Tilioideae) alcsaládba tartozik.

Magháza virágzáskor még ötrekeszű, de az elsőként megtermékenyült magkezdemény gátolja a többi magkezdemény kifejlődését, és a magház teljes üregét kitöltve fejlődik maggá, ezért az érett hárstermés egymagvú makk.

Etimológia

A hárs szó finnugor eredetű, korábbi hás alakja a hársfán kívül ’fakéreg, háncs’ jelentéssel is bírt (a hársfa kérgéből egyébként könnyen készíthető háncs).^[1]^[2]

Csángó nyelvjárásban a hársvirágot szádokvirágnak nevezik, és a fát szádoknak.^[3]

Fajai

A nemzetség három faja található meg a Kárpát-medencében:

Az ezüst hárssal (Tilia tomentosa) főképp a városokban találkozunk.
A kislevelű hárs (Tilia cordata) szolgáltatja a legjobb teaalapanyagot.
A nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) erdeinkben a hűvösebb északi oldalakon, szurdokvölgyekben nő.
A nagylevelű és a kislevelű hárs természetes hibridjét európai hárs (Tilia × europaea) néven már Linné leírta. Ez mindkét szülőjénél magasabbra nőhet, egyéb tulajdonságai a két faj között állnak (a levélfonák érzugaiban fehéres-drapp szőrcsomók fejlődnek, termései kissé bordásak).

Az európai hárs kertészeti változatai

Tilia europaea 'Euchlora' (császárhárs),
Tilia europaea 'Pallida'

Felhasználása

Faanyagának világos, idővel kissé sötétedő színe, jellegtelen textúrája van, a geszt és a szíjács nem különül el egymástól. Puha, könnyű faanyag, gyorsan szárad.

A hársak adják minden fafaj közül talán a legkönnyebben, legjobban faragható faanyagot, ez a faszobrászat legkedveltebb anyaga. Minden forgácsoló és forgácsmentes eljárással könnyen megmunkálható, gőzöléssel jól hajlítható, gyönyörűen csiszolható.

Fafaragáshoz, esztergáláshoz, fametszethez, bútorgyártáshoz, hangszerekhez, furnérkészítéshez, rétegelt lemeznek, facipő készítésére, cellulózgyártásra, rajzszén készítésére használják.

Hársfavirág

A kis- és nagylevelű hársfa virágait a teljes virágzáskor gyűjtik, árnyékos helyen szárítják. Forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt. Felhasználják még gyógyhatású fürdővizekhez, vagy bőrápoló szerként. Hatóanyagait és felhasználását részletesen a kislevelű hárs leírásánál ismertetjük.

Egyes vidékeken hársfabort is készítenek belőle.

A hárs méhészeti jelentősége

Érdekességek

Szőkedencs temetőjében a 7-es út mellett áll egy közel 700 éves ezüst hárs.
A Szlovákia a Bojnice várkastély közelében áll egy több mint 700 éves fa, melyet Mátyás király hársfájának neveznek.
A hárs neve a lipován nyelvjárásban lippa, s mivel szokás szerint a szentképeket hársfából készült táblára festik, innen van az elnevezésük: „lipován”, azaz „hársfás”.^[forrás?]
Zeusz hársfává változtatta Philürát saját kérésére.^[4] A philüra az ókori görögöknél hársfát jelent, illetve hárshéjat is, melyre írtak.^[5]

Képek

A szőkedencsi 700 éves hárs
Dunabogdányi öreg hársfa. Törzsének kerülete 2010-ben 340 cm
Földi poszméh (Bombus terrestris) kislevelű hárs (Tilia cordata) virágain

Jegyzetek

↑ Hárs, in: Magyar etimológiai szótár. arcanum.hu. (magyarul) Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.) arch
↑ Końćkɜ, koćkɜ U FU 'háncs, fakéreg' de 'Bast, Baumrinde' en 'bast, bark'. uralonet.nytud.hu. (magyarul) Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.) arch
↑ Küllős Imola: A moldvai csángó magyarok hiedelmei. Korunk, XIX. évf. 2. sz. (2008)
↑ Heinrich Wilhelm Stoll: Philyra 1). In Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie, 3. Band, 2. Abteilung: Pasikrateia–Pyxios, nebst Schluss von Palladion und Phoinix. Szerkesztette: Wilhelm Heinrich Roscher. Leipzig: B. G. Teubner. 1909. 2353–2354. o. (német nyelven)
↑ philyra. In Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Budapest: Franklin Társulat. 1884.

Források

Nyugat-Magyarországi Egyetem
www.terra.hu: Nagylevelű hárs
Lombos fák
Lombos fák, díszfák Archiválva 2020. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, tuja.hu

Kapcsolódó szócikkek

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Hárs, in: Magyar etimológiai szótár. arcanum.hu. (magyarul) Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.) arch

[2] Końćkɜ, koćkɜ U FU 'háncs, fakéreg' de 'Bast, Baumrinde' en 'bast, bark'. uralonet.nytud.hu. (magyarul) Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.) arch

[3] Küllős Imola: A moldvai csángó magyarok hiedelmei. Korunk, XIX. évf. 2. sz. (2008)

[4] Heinrich Wilhelm Stoll: Philyra 1). In Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie, 3. Band, 2. Abteilung: Pasikrateia–Pyxios, nebst Schluss von Palladion und Phoinix. Szerkesztette: Wilhelm Heinrich Roscher. Leipzig: B. G. Teubner. 1909. 2353–2354. o. (német nyelven)

[5] yra. In Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Budapest: Franklin Társulat. 1884.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]