A geometriában a Hérón-képlet a háromszög területét adja meg a háromszög oldalainak függvényében:
![{\displaystyle T={\sqrt {s(s-a)(s-b)(s-c)}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/1c17aa0115320b3e0cddc5c38aaccd0e9bc7ddc8)
![{\displaystyle s={\frac {a+b+c}{2}}\,}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/b5c1df03072be6a89b9eb5434a4e89fa219ee230)
ahol a, b és c a háromszög oldalai, s a háromszög kerületének a fele, és T a háromszög területe.
A képletet az alexandriai Hérón vezette be.
Teljesen elemi (a Pitagorasz-tételre és nevezetes azonosságokra épülő) bizonyítása történhet az általános magasságtétel segítségével.
A trigonometriai jellegű bizonyításhoz induljunk ki a koszinusztételből:
-
illetve abból a képletből, amely a háromszög területét két oldal és a közrezárt szög segítségével fejezi ki:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ha a fenti képletbe behelyettesítjük a értékét, vagyis
-
akkor pont a Hérón-képletet kapjuk.
Hasonló háromszögek
Elég annyit belátni, hogy
-
-
mert ebből már következik, hogy
Az ábráról leolvasható, hogy
és
valamint az és derékszögű háromszögek hasonlók.
Könnyen igazolható, hogy és , tehát
A tétel általánosítása gömbháromszögekre vonatkozóan a l'Huillier-tétel.
A következőket szintén szokták Hérón-képletnek nevezni:
A húrnégyszög területe
- ,
ahol .
Az általános konvex négyszög területe
- ,
ahol s, mint előbb, , és α és γ a négyszög két szemben fekvő szöge.
Az egyenlő oldalú tetraéder térfogata:
-
ahol a, b, c a tetraéder egy lapjának oldalhosszai, és .