HMS Indefatigable (csatacirkáló)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. október 12.

A HMS Indefatigable a brit Királyi Haditengerészet egyik csatacirkálója volt. Ez a hajó volt osztályának, az Indefatigable osztálynak a névadó hajója. A hajó valójában a HMS Invincible meghosszabbított változata volt. A másik jelentős változás az volt, hogy a hajó közepén több hely volt, így a P és Q-löveg mind a két oldalra tudott tüzelni.

HMS Indefatigable
HajótípusCsatacirkáló
ÜzemeltetőA Brit Királyi Haditengerészet zászlaja Brit Királyi Haditengerészet
HajóosztályIndefatigable osztály
Pályafutása
ÉpítőHMNB Devonport
Megrendelés1908.
Építés kezdete1909. február 23.
Vízre bocsátás1909. október 28.
Szolgálatba állítás1911. február
SorsaA jütlandi csata során elsüllyedt, 1916. május 31-én
Általános jellemzők
Vízkiszorítás18 470 t
Hossz180 m
Szélesség24,4 m
Merülés8 m
Sebesség26,9 csomó (49,8 km/h)
Hatótávolság11 670 km 10 csomós (19 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet
  • 8 db 305 mm-es ágyú (4 × 2)
  • 16 db 100 mm-es ágyú
    (16 × 1)
  • 4 db 47 mm-es ágyú (4 × 1)
  • 3 db 450 mm-es torpedóvető cső

1915-től:

  • + 2 db 75 mm-es légvédelmi ágyú

Legénység820 – 1200 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz HMS Indefatigable témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hadrendbe állításakor az Indefatigable az 1. Cirkálórajban (1st Cruiser Squadron) szolgált, melyet 1913 januárjában átkereszteltek 1. Csatacirkáló rajjá (1st Battlecruiser Squadron). 1913 decemberében a hajót átvezényelték a Földközi-tengerre, ahol a 2. Csatacirkáló rajhoz (2nd Battlecruiser Squadron) került, majd 1914 augusztusában részt vett a SMS Goeben és a SMS Breslau üldözésében. November 3-án az Indefatigable is részt vett a Helles-fok ágyúzásában. 1915-ös máltai felújítását követően, a hajót a Scapa Flowban állomásozó Nagy Flottához (Grand Fleet) rendelték.

A 2. Csatacirkáló raj tagjaként, C. F. Sowerby kapitány irányítása alatt az Indefatigable is részt vett a Jütlandi csatában, 1916. május 31-én. A csata során a hajó találatokat kapott az SMS Von der Tann 280 mm-es ágyúitól. Az első két találat az X-lövegtorony lövedéktárat találta el, ami miatt a hajó alja szétrobbant, így kilépett az alakzatból és süllyedni kezdett. Ezt követően további találatokat kapott az A-lövegtorony lövedéktára is, mely szintén felrobbant, majd a hajó gyorsabb süllyedésbe kezdett. A legénység 1017 tagjából mindössze 4 fő menekült meg.

A jütlandi csata hajóroncsai közül, az Indefatigable helyét lehetett talán a legnehezebben megállapítani. Az 1950-es évek kiemelési kísérletei miatt a hajó már csak egy halom fém, melynek legtöbb darabja autónagyságú. Később az Indefatigable és a többi jütlandi hajóroncs helyét védett területté nyilvánították, így a további kiemelési kísérletek nem rongálják tovább az 1013 tengerész végső nyughelyét.

HMS Indefatigable miután a Von der Tann ágyúitól találatot kapott a Jütlandi csatában

A kanadai Peter Lougheed Provincial Parkban található Mount Indefatigable, erről a hajóról kapta nevét.

  • Robert Gardiner, ed., Conway's All the World's Fighting Ships 1906 – 1921 (Conway Maritime Press, London, 1985)
  • John Roberts, Battlecruiser (Chatham Publishing, London, 1997), ISBN 1-86176-006-X, ISBN 1-55750-068-1

Lásd még

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés