Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom
A Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (szlovákul Ľudová strana – Hnutie za demokratické Slovensko, röviden ĽS–HZDS, korábban a felvidéki magyar sajtóban használt rövidítése DSZM) jobboldali politikai párt Szlovákiában. A párt 1991-ben alakult HZDS néven, 2000-től ĽS–HZDS a hivatalos megnevezése. Egyik alapítója és eddigi egyetlen elnöke Vladimír Mečiar.
| Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Vladimír Mečiar |
| Alelnök | Jozef Habánik, Peter Sika, Barbora Straková |
| Alapítva | 1991. április 27. |
| Feloszlatva | 2014. január 11. |
| Székház | 830 00 Pozsony, Tomášikova 32/A |
| Ideológia | jobboldali populizmus, nemzeti konzervativizmus |
| Politikai elhelyezkedés | jobboldal |
| Parlamenti jelenlét | 1991–2010 |
| Hivatalos színei | kék, fehér, piros |
| Weboldala | |
A párt története
szerkesztésA HZDS először az 1992-es parlamenti választáson mérettette meg magát, akkor a szavazatok 37,26%-val[1] megnyerte a választást (ez 74 parlamenti mandátumot jelentett a 150 tagú szlovák törvénzhozásban[2]) és az akkori Csehszlovákia szlovák tagköztársaságában kormányt is alakított a Szlovák Nemzeti Párttal. A pártelnök autoriter viselkedése és más tényezők miatti belső ellentétek következtében több képviselő és miniszter is távozott a mozgalomból (többek között a 89-es forradalom egyik vezérszónoka és a párt egyik alapító tagja, Milan Kňažko és a későbbi miniszterelnök Jozef Moravčík is), minek következtében a kormánykoalíció elvesztette többségét a parlamentben. 1994-ben a második Mečiar-kormányt Jozef Moravčík koalíciós kormánya váltotta fel, mely 1994 őszére előrehozott választásat ígért.
Az 1994 szeptemberében tartott parlamenti választást újra a HZDS nyerte meg, ezúttal a szavazatok 34,96%-val.[3] A mozgalom ezúttal az SNS mellett a Szlovákiai Munkáspárttal (szlovákul Združenie robotníkov Slovenska, ZRS) alakított kormánykoalíciót.
Az 1998-as választást újra a HZDS nyerte meg 27%-kal[4](ez 43 mandátumot jelentett[5]) ám kormányt már nem tudott alakítani, így négy év után újra ellenzékbe szorult.
A Vladimír Mečiar fémjelezte párt (2000 márciusában került bele a Néppárt elnevezés a szervezet nevébe) a következő, 2002-es választást is megnyerte 19,5%-os eredménnyel,[6] ám kormányt újból Mikuláš Dzurinda tudott alakítani. Hónapokkal a választás előtt belső ellentétek miatt távozott a pártból a HZDS második legnépszerűbb politikusa, a korábbi házelnök Ivan Gašparovič, aki Demokráciáért Mozgalom (szlovákul Hnutie za demokraciu, HZD) néven új pártot is alakított. Ez a pártszakadás és az újabb kényszerű ellenzéki szerepvállalás további turbulenciákat okozott a pártban, és a 2002 és 2006 közötti kormányzati időszakban több ismert személyiség is távozott a párt soraiból. A Mikuláš Dzurinda vezette kormány népszerűségének zuhanásából a HZDS nem tudott profitálni, ellentétben a Robert Fico vezette Smerrel és Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjával (SNS).
A 2006-os választáson a HZDS a négy évvel korábbinál rosszabb eredményt ért el: a leadott voksok 8,79%-ot megszerezve[7] a Magyar Koalíció Pártja mögött az ötödik helyre szorult, 15 képviselővel.[8]
Bár a győztes Smer baloldali párt lett, Mečiar és Fico, illetve Mečiar és Slota viszonya nem volt felhőtlen. Fico 2006. július 4-én mégis a HZDS-szel és az SNS-szel alakított kormányt. A két kisebb koalíciós partner a 16 kormányposztból összesen csak ötöt kapott. A ciklust kitöltötték, bár Mečiar nem kapott szerepet a kormányban.
A HZDS két miniszteri poszthoz jutott az első Fico-kormányban::
- igazságügyi miniszter (Viera Petríková)
- földművelésügyi miniszter (Stanislav Becík)
A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a párt 4,32%-ot ért el, így 20 év parlamenti jelenlét után kiesett a törvényhozásból.[9]
Választási eredményei 1990 óta
szerkesztés| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya[10] | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 1992-es | 1 148 625 | 37,26% | 74 | 49,33% | kormánypárt |
| 1994-es | 1 005 488 | 34,97% | 61 | 40,67% | kormánypárt |
| 1998-as | 907 103 | 27,00% | 43 | 28,67% | ellenzék |
| 2002-es | 560 691 | 19,50% | 36 | 24% | ellenzék |
| 2006-os | 202 540 | 8,79% | 15 | 10% | kormánypárt |
| 2010-es | 109 480 | 4,32% | 0 | 0% | nem jutott be |
| 2012-es | 23 772 | 0,93% | 0 | 0% | nem jutott be |
Források
szerkesztés- ↑ Archivált másolat. [2007. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 6.)
- ↑ Radicová lehet a miniszterelnök, ha el nem árulják, Index.hu, 2010. június 13.
- ↑ A Szlovák Nemzetgyűlés 150 fős.
