Hajnan
Hajnan ( ) ⓘ (kínai: 海南, pinjin: Hǎinán, magyar átírás: Hajnan) a Kínai Népköztársaság legkisebb tartománya, mely az ország déli partjai mellett fekvő szigetcsoporton terül el. A szigetcsoport legnagyobb szigete szintén a Hajnan ( ) nevet viseli. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Hajkou ( ).
Hajnan (海南省 Hǎinán Shěng) | |
Rövidítés: 琼 / 瓊 pinjin rövidítés: Qióng | |
Név eredete | 海 hǎi – tenger 南 nán – dél |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | Tartomány |
Székhely | Haikou |
Prefektúrák (地区) | 2 |
Megyék (县) | 20 |
Járások (乡) | 218 |
A KKP tartományi bizottságának titkára | Wang Xiaofeng |
Kormányzó | Wei Liucheng |
Terület | 33 920 km², 28. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 46 |
Népesség | |
Teljes népesség | 10 081 232 fő (2020)[1] |
Népsűrűség | 241 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | Han – 83% Li – 16% Hmong – 0,8% Zhuang – 0,7% |
GDP 2004 | |
GDP | 76,94 milliárd CNY, 28. a rangsorban |
GDP per fő | 9410 CNY, 16. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
Hajnan weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnan témájú médiaállományokat. |
Történelem
szerkesztésA sziget őslakói a li néphez tartoznak. E nép - hagyományai szerint - maga is kínai eredetű, de ősidők óta a szigeten él. A szigetre a kínai államok a három királyság (kb. 3. század) időszakában terjesztették ki hatalmukat. A 10. századtól folyik a kínaiak betelepedése a közeli kínai tartományokból. Az őslakókat a sziget középső és déli vidékeire szorították vissza. A 18. században történt a lik nagyarányú felkelése a kínai uralom ellen. Ennek leverésére a központi kormány miao zsoldosokat bérelt. Utódaik ma a sziget nyugati hegyvidékén élnek.
Az 1930-as, 1940-es években erős kommunista partizánmozgalom harcolt a japán megszállás ellen. A megtorlások következtében a férfilakosság harmada elpusztult.
A sziget hagyományosan Kuangtung tartomány része volt. 1950-ben a tartományon belül különleges státusza lett, majd 1988-ban önálló tartománnyá szervezték.
Földrajz és éghajlat
szerkesztésHajnan ( ) szigetét egy mindössze 15-30 km széles, a negyedidőszakban keletkezett geológiai törés során létrejött tengerszoros választja el a szárazföldtől, a vulkáni eredetű Lejcsou ( )-félszigettől. A sziget délnyugati részén az 1867 m-ig magasodó Vucsi ( )-hegység terül el, amely a kréta korban keletkezett gránitintrúziók szétágazó vonulataiból áll. Északkeleten a szomszédos félsziget vulkáni övezetének folytatásaként bazaltlávadómok és -kúpok emelkednek. A hegyvidékek mellett parti síkságok terülnek el, a partokat a tengerben korallzátonyok követik.[2]
Éghajlata trópusi monszun jellegű, hosszú, csapadékos nyárral és rövid, száraz téllel. A januári középhőmérséklet 10-15 °C. A júliusi középhőmérséklet 25-28 °C, magas relatív páratartalommal. Az évi csapadék 1400-2000 mm között mozog.[3]
Közigazgatás
szerkesztésHajnan közigazgatási felosztása némileg eltér a többi kínai tartományétól, a tartomány legtöbb megyéje közvetlenül a tartományi szint alatt működik, nem pedig valamely prefektúra részeként. Hajnan 2 prefektúra szintű városra és 16 prefektúrába nem sorolt megyére van felosztva. Prefektúrák:
Gazdaság
szerkesztésNépesség
szerkesztésKultúra
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
- ↑ Ázsiaföldr 169. o.
- ↑ Ázsiaföldr 170. o.
Források
szerkesztés- ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215