Hajnal András (matematikus)
Hajnal András (Budapest, 1931. május 13. – Budapest, 2016. július 30.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. A halmazelmélet, a kombinatorika és a topológia nemzetközi hírű kutatója volt. 1982 és 1992 között az MTA Matematikai Kutatóintézetet igazgatta.
Hajnal András | |
Született | 1931. május 13. Budapest |
Elhunyt | 2016. július 30. (85 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Hajnal Péter |
Foglalkozása | matematikus, egyetemi tanár |
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | az American Mathematical Society tagja (2013)[1][2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztés1949-ben érettségizett a Markó utcai Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, majd felvették az ELTE Természettudományi Kar (ELTE-TTK) matematika–fizika szakára, ahol 1953-ban szerzett tanári diplomát.
Diplomájának megszerzése után a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézete aspiránsa Kalmár Lászlónál. 1956-ban az ELTE Analízis I. tanszékén tudományos főmunkatársi beosztásban kezdett el dolgozni, majd 1970-től 1996-ig az MTA Matematikai Kutatóintézeténél dolgozott mint tudományos főmunkatárs, illetve kutatóprofesszor (1993-tól). 1982–ig a halmazelméleti és matematikai logika osztály vezetője, 1982 és 1992 között az intézet igazgatója volt. Emellett folytatta oktatói munkáját is: 1970-től az ELTE másodállású docense volt, majd 1979-ben másodállású egyetemi tanári kinevezést kapott. 1994-ben a Rutgers Egyetem professzorává nevezték ki, ezalatt a DIMACS intézet igazgatója volt 1996-ig (ekkor távozott az ELTE-ről). 2004-ben emeritálták. Ugyanebben az évben az MTA Rényi Alfréd Matematikai Intézete tiszteletbeli munkatársa lett.
1957-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1962-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának tagja lett 1976-ban. Ugyanekkor megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-ben pedig rendes tagjává. 1980 és 1990 között a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára, 1990 és 1996 között elnöke volt. 1996-ban az társulat tiszteletbeli elnökévé választották. A Combinatorica című szakfolyóirat tanácsadó szerkesztője. Emellett az Acta Mathematica Hungarica, a Periodica Mathematica és a Discrete Mathematics szerkesztőbizottságába is bekerült, valamint 1982 és 1992 között a Studia Scientiarium Mathematicarum főszerkesztője volt.
Munkássága
szerkesztésKutatási területei a halmazelmélet, a topológia és a kombinatorika. Első eredményeit az axiomatikus halmazelméletben érte el.
Jelentős eredménye Erdős Pál egyik sejtésének bebizonyítása Szemerédi Endrével, amely szerint, ha egy véges gráfban minden pont foka kisebb k-nál, akkor a gráf egyenletesen kiszínezhető k színnel. Erdős Pál egyik legközelebbi munkatársa volt. Kidolgozták a kombinatorikus halmazelmélet alapjait. Bebizonyította a Ruziewicz-sejtést, ami így a halmazleképezések elméletének alaptétele lett. Emellett Erdőssel és Richard Rado amerikai matematikussal a partíciórelációk területén folytatott munkái is jelentősek. Fred Galvin amerikai matematikussal közösen igazolta, hogy ha erős limesz számosság, aminek megszámlálhatónál nagyobb a kofinalitása, akkor
teljesül, ahol . Ez kiindulópontja lett Shelah pcf-elméletének. Juhász Istvánnal kidolgozta a topologikus számosságfüggvények elméletét.
Díjai, elismerései
szerkesztés- Akadémiai Díj (1967)
- Állami Díj III. fokozat (1970) – A halmazelméletben, a matematikai logikában, a gráfelméletben elért tudományos eredményeiért.
- Szele Tibor-emlékérem (1980)
- MTESZ-díj (1987)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992)
- A Magyar Érdemrend középkeresztje (2013)
Főbb publikációi
szerkesztés- On a Consistency Theorem Connected with the Generalized Continuum Problem (1956)
- Proof of a Conjecture of S. Ruziewicz (1961)
- Partition Relations for Cardinal Numbers (Erdős Pállal és Richard Radóval, 1965)
- Unsolved Problems in Set Theory (Erdős Pállal, 1971)
- On Discrete Subspaces of Topological Spaces I–II. (Juhász Istvánnal, 1967, 1969)
- A Consequence of Martin’s Axiom (Juhász Istvánnal, 1971)
- Inequalities for Cardinal Powers (Fred Galvinnel, 1975)
- Halmazelmélet (Hamburger Péterrel, 1983)
- Combinatorial Set Theory: Partition Relation for Cardinals (társszerző, 1984)
- Embedding Finite Graphs into Graphs Colored with Infinitely Many Colors (1991)
- Set Theory (Hamburger Péterrel, 1999)
- Strongly Almos Disjoint Families Revisited (Juhász Istvánnal és Saharon Shelah-val, 2000)
Források
szerkesztés- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 465–466. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 422. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
- Hajnal András halálhíre az MTA honlapján, 2016. augusztus 1.
- Hajnal András élete, munkássága a Rényi Intézet honlapján
- Pach János: A varázshegyen túl (magyar nyelven). Érintő (Bolyai János Matematikai Társulat), 2016. szeptember 1.
- ↑ http://www.ams.org/fellows_by_year.cgi?year=2013, 2022. november 24.
- ↑ http://www.ams.org/news?news_id=1680, 2022. november 24.