Hallgató

A hallgató kifejezés megfelelője számos nyelvben a latin studēre igéből származik, amelynek a jelentése: ’valamire igyekezni, lelkesen törekedni’. Ez alapján hallgatónak az tekinthető, „aki egy bizonyos dolog felé törekszik”, de tágabb értelemben a hallgató az, aki tanul; aki a tudást hallgatja valakitől, aki elég képzett az oktatáshoz.

Felsőoktatásban tanuló hallgatók

A felsőoktatási intézményben tanuló személyt hallgatónak nevezzük. Az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsőoktatási intézménnyel – a felvételi döntés évében – hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre.

A világ országaiban a hallgatókat különböző módon sorolják be.

Magyarország

Jellemzően a főiskolai/egyetemi hallgatókat a tanulmányokban eltöltött évek alapján sorolják évfolyamokba, és így különböztetnek meg

• elsős, első évfolyamos;
• másodéves, második évfolyamos;
• harmadéves, harmadik évfolyamos;
• negyedéves, negyedik évfolyamos;
• ötödéves, ötödik évfolyamos;
• hatodéves, hatodik évfolyamos

hallgatókat.

Az elsős hallgatókat a legtöbb helyen gólyáknak nevezik, az utolsó éves hallgatókat pedig végzős hallgatóknak. A régi iskolarendszerben a hallgatóság, ifjúság vezetőjét szeniornak nevezték.

A hallgatókat a képzés tagozata szerint is szokás megkülönböztetni, mint nappalis hallgató, levelezős hallgató, estis hallgató.

A kreditrendszerben azokat a hallgatókat, akik nem tudtak végezni egy szakon az ajánlott féléven belül (30 kredit / félév), túlfutó hallgatóknak nevezik.

Amerikai Egyesült Államok

Az USA-ban a hallgatókat a tanulmányi idejük alapján sorolják be az alábbiak szerint:

• freshman (elsős hallgató),
• sophomore (másodikos hallgató),
• junior (minden második éven túljutott hallgató),
• senior (utolsó éves, végzős hallgató).

A túlfutó hallgatókat super senior-nak nevezik. Az ötéves képzésekben freshman (elsős), sophomore (másodéves), middler (harmadéves), junior (negyedéves), senior (ötödéves) hallgatókat különböztetnek meg.