Hamburgi Egyetem
A Hamburgi Egyetem németül: Universität Hamburg, rövidítve: UHH) német állami egyetem, amelyet 1919. március 28-án alapítottak, a már meglévő intézmények egyesülésével. A fő campus Hamburg Rotherbaum kerületben található, de néhány kapcsolódó intézménynek, kutatóközpontnak és osztálynak az egész városban vannak részlegei.
| Hamburgi Egyetem | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1919 |
| Hely | Németország, Hamburg |
| Típus |
|
| Tanulólétszám | 43 957 (2020. szeptember 4.) |
| Tagság |
|
| Elhelyezkedése | |
 Hamburgi Egyetem
Pozíció Hamburg térképén
| |
 é. sz. 53° 33′ 56″, k. h. 9° 59′ 05″53.565651°N 9.984776°EKoordináták: é. sz. 53° 33′ 56″, k. h. 9° 59′ 05″53.565651°N 9.984776°E | |
 | |
| A Hamburgi Egyetem weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hamburgi Egyetem témájú médiaállományokat. | |
A Hamburgi Egyetemet a Times Higher Education, a Academic Ranking of World Universities és a CWTS Leiden Ranking a világ 200 legjobbja közé rangsorolja. Hét Nobel-díjas neve kapcsolható hozzá. Országosan a US News & World Report a hetedik, míg a QS World University Rankings a 426 felsőoktatási intézmény közül a 14. helyre sorolja.[1]
Története
szerkesztésA huszadik század elején számos petíció érkezett a szenátushoz és a hamburgi parlamenthez egyetem létrehozására. Werner von Melle szenátor ezeknek az igényeknek igyekezett eleget tenni azzal, hogy több felsőoktatási intézmény egyesítésén dolgozott. Ezt a tervet azonban nem hagyták jóvá.
Az első világháború után őt választották Hamburg polgármesterévé. Rudolf Ross-szal együtt végrehajtott egy projektet a hamburgi oktatás megreformálására, amelynek csúcspontja az egyetem létrehozása volt. Az új egyetem első karai a jog- és államtudományok, az orvostudomány, a filozófia és a természettudományok területén oktattak.
A következő évtizedben az egyetem nagy jelentőségű kutatókat, tudósokat és professzorokat vonzott magához, köztük Aby Warburg művészettörténészt, Ernst Cassirer filozófust, William Stern pszichológust, Neumann János fizikus-matematikust, valamint Wolfgang Pauli fizikust. Ezekben az években a hamburgi egyetemen képezték ki a matematikust, a matematikai Wolf-díj leendő győztesét, Shiing-Shen Chernt, a jövőbeni orvosi Nobel-díjas Hans Adolf Krebset és Hans Jensen fizikai Nobel-díjast.
A náci rezsim megjelenése számos prominens személyiség eltávolítását eredményezte.
A második világháború után az egyetem folytatta tevékenységét. A Hittudományi kar kiegészült a már meglévő karokkal, míg a jogi kar elkülönült a társadalomtudományoktól. Az 1968-as diákmozgalmak következtében további átszervezéseket hajtottak végre, de ezeket később hatályon kívül helyezték. A háború utáni időszakban az egyetemen tanult személyiségek között volt Helmut Schmidt és Wolfgang Schäuble politikusok, valamint Peter Sloterdijk filozófus. 1959–60-ban Michel Foucault filozófus tanfolyamokat tartott itt. Tudományos területen a Hamburgi Egyetemen tanult Jens Marklof, a Whitehead matematika-díj nyertese, az orvosi Nobel-díjas Harald zur Hausen és a fizikus, a Max Planck-érem nyertese, Jürgen Ehlers.
A Hamburgi Egyetem jelenleg nyolc karra oszlik: Jogi, Gazdaság- és Társadalomtudományi, Orvostudományi, Oktatási, Bölcsészettudományi, Matematika és Természettudományok, Pszichológiai és Gazdálkodási.
Felépítése
szerkesztés2006 óta az egyetemen hat együttműködő kutatóközpont, hat kutatócsoport, két Max Planck nemzetközi kutatóiskola és 13 fiatal tudós kutatócsoport működik. Jelenleg az egyetem nyolc karra oszlik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Zahlen und Fakten (német nyelven)
Források
szerkesztés- Katrin Greve. „Weiterentwicklung des Universitätslogos”, UHH Newsletter, 2010. október 10. (német nyelvű)
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Università di Amburgo című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
