Hamvas őszibarack-levéltetű
A hamvas őszibarack-levéltetű (Hyalopterus amygdali), a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Hyalopterus amygdali Blanchard, 1840 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hamvas őszibarack-levéltetű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas őszibarack-levéltetű témájú kategóriát. |
Az őszibarack egyik legveszélyesebb kártevője.
Megjelenése
szerkesztésA szárnyatlan nőstények teste 2,5 mm, hosszú, tojásdad alakú, színezete világos, kékeszöld. Testének felületét viaszpor bevonat borítja. Hátoldalán három hosszanti csík húzódik végig, ezen csíkokon vékonyabb a viaszbevonat.
A szárnyas nőstények hossza 2,4 mm, testük zöld, a potrohon sötétzöld harántcsíkok figyelhetők meg, testét szintén viaszpor fedi.
Életmódja
szerkesztésElsődleges tápnövénye az őszibarack, melyen tavasszal és ősszel élősködik. Nyári tápnövénye a nád.
Nemzedékváltása
szerkesztésÉvente 6-8 nemzedéke van.
Az áttelelő petékből április közepén fejlődnek ki a szárnyatlan ősanyák. Elevenszüléssel, szűznemzéssel hozzák létre első utódnemzedéküket, melyek szintén szárnyatlanok, de később a lárvák egy részéből már szárnyas nőstények fejlődnek.
Ezek más őszibarackfákra repülnek át, így nyár közepére a környező összes őszibarackfát ellepik.
A szárnyas nőstények egy része hosszabb útra kelve felkeresi nyári tápnövényét, a nádat. Ezen elevenszüléssel, gyors ütemben több nemzedék fejlődik, így száraz, meleg időjárás esetén a nádasokat is tömegesen ellephetik.
Szeptembertől a nádon és az őszibarackfákon is szárnyas nőstények és hímek fejlődnek, melyek mind az őszibarackra vándorolnak.
A nőstények elhagyják az őszibarack levelét, és a hajtáscsúcsra vándorolnak, ahol várják a nádról érkező hímeket.
A megtermékenyítés után a nőstények a rügyek védelmébe helyezik 3-4 petéjüket.
A peték színe kezdetben zöld, később fekete, viaszporral borított.
A tojásrakás hosszú, meleg őszön, még novemberben is tarthat.
Kártétele
szerkesztésA hajtások csúcsát és a leveleket borító levéltetű tömeg szívogatása nyomán a növényrészek nem torzulnak jelentősen, fejlődésükben ugyan visszamaradnak, de nem csavarodnak, a leveleknek széle és hegye görbül csak enyhén a fonák felé.
Ennek ellenére a szívogatás következtében a hajtások alig növekszenek, a gyümölcsök nagy része lehullik, vagy apró marad, az egész fa fejlődése megáll.
Ezenkívül a tetvek ürüléke, a mézharmat fényes bevonatként borítja az egész lombozatot és a gyümölcsöket, amiben rövidesen megtelepszik a korompenész is.
Védekezés
szerkesztésFontos a fertőzött növényi részek rendszeres begyűjtése és megsemmisítése, a téli fatisztogatás az áttelelő peték elpusztítására.[1]
Vegyszeres védekezésre az olajtartalmú lemosószerek ajánlottak.[1]
Források
szerkesztés- Bodor János – Gallyas Csaba: Hasznos és káros rovarok a kertben. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1975. ISBN 963 230 367 9
